Az öröm és a szépség a Gellért-hegyen

Korai alkotásoktól a kései művekig az egész életmű áttekinthető az intézményben (Forrás: Molnár-c. Pál Műterem-Múzeum)

Bemutatta tegnap a budapesti Mol­nár-C. Pál Műterem-Múzeum megújult kiállítását a festőművész unokája, Csillag Péter és felesége, Éva, röviden megemlékezve a művész családjáról, gyermekkoráról, pályafutásának indulásáról is. Csillag Éva felidézte a történetet, amikor az uradalmi intéző és a francia nevelőnő házasságából született gyermek kezében a földbirtokos megpillantotta a sárból gyúrt cséplőgépet, ami után elhatározta, hogy támogatja taníttatását. Szó esett az első pesti évekről, a házitanítóskodásról, amelynek révén 1919-ben előbb Svájcba, majd Párizsba is eljutott az akkor már a festészet felé elköteleződött fia­talember. Akinek az életre szóló élményt az 1928 és 1931 között ösztöndíjasként Rómában töltött idő adta. Molnár-C. Pál (a C-betű anyja nevéből – Jeanne Contant – származik) egy pályázatra készített, aztán kizsűrizett, Szent Ferencet ábrázoló festménye annyira megtetszett Gerevich Tibornak, a Művészettörténeti Szeminá­- rium professzorának, hogy egy új díjkategóriát talált ki rá. Így lett Molnár-C. az ifjúsági díj nyertese, és mindjárt a frissen felállított Római Akadémia első csapatának tagja.

Erről a korai időszakról két Aradon készített, Munkácsy hatását mutató portré mellett most a múzeumban látható a Gerevich Tiborról készített nagyszerű karikatúra is. A római évek, az igazán közelről tanulmányozott reneszánsz pedig a mindenki által ismert Molnár-C. Pál-univerzumot teremtették meg. A reneszánsz tájban elhelyezett, Egyiptomba menekülő Szent Családot ábrázoló képekből is van itt egy, Csillag Éva szerint ezt a témát festette meg a legtöbbször életében. Talán Róma hatása érződik az 1935-ben készült vásznon is, a Vénasszonyok nyara című szürrealista kép a kompozíciójában erősen emlékeztet Giorgio de Chirico alkotásaira. Ugyanakkor nincs nyoma annak, hogy Molnár-C. ismerte volna az Itáliában is dolgozó metafizikus szürrealistát. Itt van a festőállványon az Egyidejűség című, a hetvenes években festett munka, egy félalakos önarckép a készítése közben, ahol a vásznon lévő kép teljesen belesimul a háttért adó hegyes, tengerszemes tájba.

A műteremtárlaton ott vannak Molnár-C. Pál grafikai munkái is, több lap van a falon az Est Lapoknak készített rajzokból. A művész tíz koronát kapott darabjáért, és persze hatalmas reklámot is, az MCP monogram ismertté vált az egész országban. Ki van állítva aztán a Modiano cigarettát reklámozó győztes pályaműve és néhány illusztráció Megyery Sári, a német némafilmekben Sacy von Blondelként sztárrá váló színésznő verseskötetéhez. Ő lesz az, aki később a Nemzeti Galéria számára megszerzi Molnár-C. egyik fontos művét, a Pulóveres Madonnát.

A Ménesi út 65. szám alatti mú­zeumban most megnyílt, 2017 májusáig látható kiállítás mellé kísérőprogramok is társulnak, amelyekre a leszármazottak szeretettel várják a látogatókat.

Medgyessy Ferenc, a szobrászbarát

A ház egy másik traktusában, a Tavasz Teremben Medgyessy Ferenc szobrásznak az Antal–Lusztig-gyűjteményben lévő kisplasztikáiból és rajzaiból álló tárlat várja a látogatóit. A Megosztott öröm című kiállításon hangsúlyos szerepet kap a barátság, így kerülhettek ide a szobrász barátjáról, Móricz Zsigmondról készült szobrok és rajzok is.