Kultúra
Átadták a felújított Pannónia Filmstúdiót
Kövér László bízik a világszínvonalú magyar rajzfilm újjászületésében

Az épületkomplexum egykori dolgozóinak jelenlétében, a filmes szakma képviselői előtt nyitották meg a két év alatt felújított Pannónia Filmstúdiót a Hűvösvölgyi úton. A tulajdonos, Rákosi Tamás producer beszédében hangsúlyozta: ez az épület amellett, hogy a kulturális örökségünk része, egy fogalom is, olyan hely, ahol világszínvonalú szakmai és művészeti alkotások születtek. Példaképp megemlítette a 17-es szoba falán lévő aláírásokat, amelyek között a szakma legnagyobb nevei szerepelnek. A tévés producer élete céljának nevezte a Pannónia Filmstúdió működtetését.
Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere a gyermekkorában ezerszer is hallott mondattal kezdte beszédét: „Készült a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdióban.” Felsorolta azokat a rajzfilmeket, amelyek itt születtek, és amelyeken generációk nőttek fel. Kiemelte: évtizedekkel ezelőtt sikerült olyat alkotni, ami mostani digitális korunkban is megállja a helyét. Méltatta a megrajzolt magyar népmesék alkotógárdáját, Jankovics Marcellt és a több alaknak hangját kölcsönző Szabó Gyulát, vagy a szinkronrészlegen dolgozókat, a Frédi és Béni sorozat magyar hangjait. Emlékeztetett, hogy a II. kerület díszpolgárának, Jankovics Marcellnek már 1974-ben Oscar-díjra jelölték Sziszifusz című rajzfilmjét, 1981-ben pedig Rófusz Ferenc meg is kapta ezt az elismerést. Felidézte: a stúdiót a nyolcvanas években a világ öt legjobb rajzfilmműhelye között emlegették, de ezután a romlás évei következtek. A 2015-ben kezdődő felújítással – amikor háromezer négyzetméteren zajlott a munka a pincétől a padlásig – Láng Zsolt szerint hatalmas szellemi és kulturális vagyon menekült meg a pusztulástól. A Hűvösvölgyi úti épület a kép és hang utómunkálatok, az animációs stúdiók mellett oktatási és egyéb kulturális tevékenységek, például kiállítások számára is helyet biztosít. Mindezek mellett a ház otthont ad a Pannónia Emlékstúdiónak is, ahol a mai gyerekek találkozhatnak a magyar rajzfilmgyártás ikonikus figuráival, például Mirr-Murral, Misi mókussal vagy a Tévémacival – közölte Láng Zsolt, hozzátéve, a kerület óvodásai és kisiskolásai ingyen látogathatják a filmstúdió kiállításait.
A stúdiót átadó Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte a 4-es stúdió nagy sikerét, Rófusz Ferenc A légy című Oscar-díjas munkáját, és tisztelettel köszöntve az alkotót, az akkori magyar rajzfilmgyártás allegóriájának nevezte a filmet. Mert a huszadik század végén Kövér László szerint ezt is hasonlóan csapták le, mint a filmben szereplő legyet. A mögöttünk hagyott században csak arra voltunk képesek, hogy kiképezzük és elindítsuk az alkotókat, de a többségük külföldön tudott csak boldogulni – tette hozzá a házelnök, aki szerint, ha meglettek volna itthon is a gazdasági és politikai feltételek, akkor Rófusz Ferenc is megkaphatta volna a neki járó támogatást. Kövér kitért az intézmény első vezetőjének, idősebb Matolcsy Györgynek a szerepére is, és feltette a kérdést: vajon tudjuk-e a globalizáció feltételeit felhasználva a szuverenitásunkat erősíteni vagy a nemzeti önazonosságunkat megőrizni? Végül reményét fejezte ki, hogy az épületben újjászületik majd a világszínvonalú magyar rajzfilmgyártás is.
A szalagátvágás után, kiállításának megnyitásaként, Jankovics Marcell rajzfilmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke idézte fel a filmstúdióval kapcsolatos emlékeit. Harminchat év benyomásait, a fázisrajzoló gyakornoki státustól egészen az intézmény ügyvezetéséig húzódó pályaívet. Emlékeztetett a felújítás előtti állapotokra, amikor már az épületbe behatolt a természet, és arra is, hogy ez a ház egy legenda volt, de a legendákat nem lehet feltámasztani, csak emlékezni rájuk.