Kultúra
Art Capital, régi-új álmok jegyében
A képzőművészeti alkotások mellettszínielőadások is várják az érdeklődőket
A május 25-én induló fesztivál a régi és új álmok jegyében lett összeállítva, mert a város öt esztendeje munkálkodik azon az álmán, hogy a képzőművészetek hazai fővárosa legyen. Gyürk Dorottya, a Pest megyei város kulturális alpolgármestere a hatvanas, hetvenes évek pezsgő szentendrei művészeti életét említette az Art Capital előképének a tegnap tartott sajtótájékoztatón. Most, a már negyedszer induló fesztivál segítségével, szeretnének hasonló atmoszférát létrehozni a városban.
Gulyás Gábor, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója, a fesztivál főkurátora szerint sem tűntek el a régi álmok, hiszen nyitva van még a nagy Vajda Lajos kiállítás is, az új álmok jegyében pedig egy nemzetközi kitekintésű kiállítássorozat indul, amelynek változatlanul az a célja, hogy a régió legnagyobb képzőművészeti fesztiválja legyen.
Ehhez idén olyan művészek járulnak hozzá, mint a MűvészetMalomban kiállító, helyi projekteket létrehozó orosz Dimitry Kwarga, akit a főkurátor már két éve szeretett volna Szentendrére csábítani. A poszthumán irányzatba sorolt Kwarga installációit május elején kezdik összeállítani a Malom tereiben. Ugyancsak itt vendégeskedik majd az osztrák Eva Schlegel installációival, fényképeivel és rajzaival. Idén Nagy Kriszta is megjelenik majd e terekben Csipkerózsika halott című helyspecifikus projektjével. Amin többek között ötvenkétezer kínai műanyag rózsát is felhasznál majd a művész. A Malomban kap helyet aztán Csurka Eszter is ide készülő Alfa című kiállításával. Az Ámos Imre – Anna Margit Múzeum alsó szintjén a Paradise City című tárlaton három művész: Kondor Attila, Schmied Andi és Osnowski Stefan mutatkozik be.
A Barcsay Múzeumban a kolozsvári Florin Ştefan új festményeit lehet látni Morpheus címmel. Ő a „kolozsvári iskola” alapítója, tíz esztendő kihagyása után készít újra festményeket, amik Párizsból érkeznek a fesztiválra.
A Ferenczy Múzeum a Magyar szürrealizmus című, nagyszabású, ötvenegy alkotót felvonultató tárlatnak ad otthont, ahol 1924-től 1969-ig láthatunk műveket, melyek közül több Párizsból, Bécsből és Velencéből érkezik és még soha nem volt kiállítva Magyarországon.
A Fő téren lévő Képtárban a Szentendrei Teátrum ötven éves történetét mutatják be, a Vajda Lajos Múzeumban Halász Péter Tamás és Csákány István kap lehetőséget a fesztiválon való bemutatkozásra. Folytatódnak a kertekben rendezett kiállítások is. Így például a Vajda Múzeum udvarán Nagy Barbara A takaró címmel állít fel hat ágyat színes fonalakkal és kőpárnákkal. A Bizottság-liget a fesztiválra két új public art művel, egy hat méteres fából készült fűrésszel és egy különleges, kézzel rajzolt kiadványokat árusító újságosbódéval köszönti a városba HÉV-vel érkezőket. A Barcsay Múzeum udvarán Álomfejtő Központot állítanak fel, ami mindenki rendelkezésére áll. Koronczi Endre Extrém alvás című fotósorozata a szerb templom kerítésére kerül fel. A világirodalom leghíresebb álomjelenetei, mint például Raszkolnyikov álma, tizenkét egyszemélyes videófülkében tűnnek fel majd a belvárosban. Ugyanakkor Keresztury Tibor válogatásában Álompárok címmel olyan irodalmárok érkeznek Szentendrére, mint Darvasi László, Kali Ágnes, Kemény Zsófi, Péterfy Gergely, Szálinger Balázs, Szőcs Géza, Takács Zsuzsa, Zalán Tibor és Závada Péter.
Álmaink filmjeit nézhetjük meg az ezúttal a Fő téren felállított ledfalon, a Laboratorium Animae Műhely pedig Az ember tragédiáját fogja többször is előadni a Ferenczy Múzeum tereiben. A különleges, több művészeti ágat is használó darabban Lucifer lesz a tárlatvezető.
A fesztivál kiállításai szeptember elsejéig tekinthetők meg a képzőművészet magyar fővárosában.