Antik tragédia a sebészkés alatt

Két évvel ezelőtt már nagyobb elismerést kapott A homár című furcsa vígjátéka, amely a társadalmi normák gunyoros kifigurázása volt. Ez már angol nyelven, nagynevű színészek – Rachel Weisz, Colin Farrell – szerződtetésével készült, és el is vitte a zsűri nagydíját a 2015-ös cannes-i filmfesztiválon.

Legújabb, a rangos francia szemlén szintén díjazott alkotása, az Egy szent szarvas meggyilkolása című thriller sem mondható hagyományos kasszarobbantó hollywoodi szuperprodukciónak. Ritka dolog, ha egy rendező úgy tudja megvetni a lábát Amerikában, hogy megőrzi szerzőiségét, és nem kényszerül nagyobb kompromisszumra, mégis elismeri a szakma és a közönség.

Erős és megrázó filmet alkotott, a történet váza a görög mitológiára épül, arra az esetre, amelyet Euripidész az Iphigeneia Auliszban című tragédiájában írt meg – de ennek ismerete nélkül is teljes mértékben megállja a helyét a fim. A monda szerint Agamemnón király megölt egy szent szarvast, amely miatt Artemisz szélcsenddel sújtja a görög hadiflottát. A sereg a trójai háborúba indulna, és a főpap közli az uralkodóval: csak a leánya feláldozásával engesztelheti ki az istennőt.

A filmben egy sebész (Colin Farrell) békében él a feleségével (Nicole Kidman) és gyermekeivel, mígnem egy nap feltűnik egy kamaszfiú (Barry Keoghan alakítja, aki már a Dunkirk című háborús drámában megmutatta tehetségét, és itt is nagyon erős alakítást kapunk tőle). A fiatal szokatlanul nagy érdeklődést mutat az orvos és családja iránt, a kezdeti barátkozás után azonban olyan dolgok történnek, amellyel a tudományokban és racionalitásban hívő házaspár még nem találkozott.

Már a nyitó képsor megadja a nyomasztó alaphangulatot: valódi szívműtétet láthat a néző, miközben Franz Schubert Stabat Matere szól. A furcsa bűnhődéstörténetté alakuló thriller az alapvető morális igazságokról értekezik, emiatt nem is nagyon köti a történetet logikához, sokkal inkább az emberi érzelmekhez. A néző gyomra egyre megy össze, és a – rendező által megkívánt – visszafogott alakításoknak köszönhetően nem kezd szimpatizálni egyik szereplővel sem, inkább saját magára fókuszál.

A kétségkívül rendkívül tehetséges Lanthimosz olyan erős szimbólumrendszerrel dolgozik, amelynek teljes megértése többszöri megnézést kíván, de legalább egy átgondolkodott éjszakát. Mindennek jelentése és jelentősége van, annak is, hogy mit jelent egy tál sült krumpli telenyomása paradicsomszósszal, vagy miért megy az egyik jelenet hátterében az Idétlen időkig című film, és vajon miért pont az a képsor látható benne, amelyikben Bill Murray arról beszélget Andie Macdowellel, hogy ő Isten, de ha mégis tévedne, honnan is tudhatná ezt. Vagy annak, hogy mit jelent a bűnbocsánat, és hogy minden tettnek megvan a következménye.

Egy szent szarvas meggyilkolása
Rendezte: Jorgosz Lanthimosz
10/9