Kultúra

Amikor támadnak a festmények

A Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs filmkülönleges képi világgal izgalmas történetet mesél el

A magyar mozikban most csütörtöktől látható Milorad Krstić szerb származású magyar művész és csapatának alkotása: a Ruben Brandt, a gyűjtő című animációs film a képzőművészetet állítja középpontba – igen rendhagyó módon.

A James Bond-történeteket és műkincsrablós kalandokat is megszégyenítő, kicsit véres, kicsit hangos rajzfilmet október végén az Amerikai Filmakadémia nem mellesleg az Oscar-nevezettek közé emelte. A címszereplő, a fiatal Ruben Brandt (beszélő neve Rubens és Rembrandt vegyítéséből jött létre) művészetterapeuta, akit rémálmaiban a festészet történetének kiemelkedő alkotásai sorra megtámadnak. Velázquez infánsnője például megpróbálja leharapni a karját, Van Gogh roulini postása kidobja a repülőből, Andy Warhol Dupla Elvise pisztolypárbajra hívja, de még Botticelli Vénusza is csúnyán helybenhagyja. Mindeközben pá­ciense lesz Mimi, a kleptomániás, volt akrobata szélhámosnő, aki egy hirtelen ötlettől vezérelve maga mellé gyűjti Brandt többi betegét, és közös erővel próbálják meggyógyítani a doktort. Vagyis óriási műkincsrablási-sorozatba kezdenek a „birtokold a félelmed, hogy legyőzd”-elv alapján, ami Brandt terápiás módsze­reinek legfontosabbika. A párizsi Musée d’Orsay-től kezdve a budapesti Szépművészeti Múzeumon át az Uffizi Képtárig és az Art Institute of Chicagóig vezet a képrablás, miközben kutat utánuk a Mimit külön is üldöző washingtoni magánnyomozó, Mike Kowalski, de nyomukban van az olasz maffia is.

Zenei aláfestésként Cári Tibor remekbeszabott, hommage-okkal teli kompozíciói szólnak, amelyek közt felcsendül a Kis kece lányom… kezdetű magyar népdal is. Az egész filmet jellemzik az áthallások: az eredetileg festő Krstić nem titkolt szándéka az volt, hogy olyan alkotás szülessen, amely a művészetről beszél összművészeti nyelvezeten. Így a saját képére formált, kissé szürreálisan átalakított képzőművészeti alkotások mellett számtalan híres filmtörténeti pillanat is felfedezhető az animációban, felbukkanak Fellinire és Chaplinre hajazó vagy Hitchcock-szerű pillanatok is. Miközben a groteszk háttérszereplők és rémálmok sokszor kifejezetten ijesz­tően hatnak, a prímet (szerencsére) a Montmartre szűk utcácskáin zajló autósüldözések és a múzeumban őrzött festmények bravúrosan megoldott kicsempészése viszik.

E jelenetsorok teszik igazán különlegessé és izgalmassá a Ruben Brandtot. Nem véletlenül kapott nemzetközi figyelmet: a nagyrészt fiatalokból álló alkotócsapat munkája egy adott ponton kilép a kereteiből: úgy tűnik, mintha igazi, hús-vér emberekkel forgatott akciófilmet látnánk. Rendkívül forradalmi, noha kissé félelmetes, gyermekeknek nem ajánlott, de felnőtteknek mindenképp ajánlott alkotás – talán a magyar animációnak is új lendületet adhat.

Ruben Brandt, a gyűjtő
Magyar animációs akció-thriller, 2018
Írta és rendezte: Milorad Kristić
10/7