Aki tudta azt, amit a reneszánsz mesterek

A Gulliver a kertben című tárlat csak ízelítőt adhat az életműből (Fotó: Bodnár Patrícia)

Néhány olyan, most már csak kevesek által gyakorolt grafikai eljárással készült kép is van a Pesti Vigadó ötödik emeletén április 21-ig látható Badacsonyi Sándor-emléktárlaton, mint a maratáson alapuló akvatinta – amit Goya is használt – vagy a mezzotinto, a lemez himbavassal történő „megmunkálása”. A 2016-ban elhunyt alkotó ezekhez szükséges rajzi tehetsége már a Kisképzőben megmutatkozott, egyenes volt hát az útja a Képzőművészeti Főiskolára, amit 1969-ben festőként kezdett el, és 1974-ben sokszorosító grafika szakon fejezett be. Mestereiként mások mellett Bernáth Aurélt és Ék Sándort nevezte meg, de festményeit is leginkább grafikushoz méltóan, tűecsettel készítette el. Dolgozott olajjal, temperával és akvarellel is, amellett, hogy a pasztellkrétát is jól kezelte. A grafikai műfajok közül a tollrajz mellett karcolta és metszette is a rézlemezt, és gyakran használta a két, már említett, 17. és 18. századi eljárást is. A mesterségbeli tudás mellé pedig olyan képi világ is társult, ami egyszerre volt romantikus és szürreális, irodalmi és bibliai témákat is használó misztikus mesevilág. A tárlaton jól megfigyelhetően a vándor alakja áll a középpontban, aki nem más, mint Badacsonyi Sándor alteregója.

A Gulliver a kertben című tárlat csak ízelítőt adhat az életműből, ami itthon és külföldön is ismert volt egykoron. A gerincét jellemzően a grafikák adják, de azért néhány, a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején készült olajképén is szembesülhetünk tűpontos ábrázolásával. A szürreális festményeken művészettörténeti, bibliai utalások mellett megjelenik Dalí, Leonardo, Van Gogh, Rembrandt alakja is.

A Hölgy hermelinnel, úr görénnyel című 1998-as festményen Leonardo ismert alkotásával szembefordulva Haynau remek portréját láthatjuk, egy másik munkán a Dembinszky utca 50-es szám alatti bérház gangján Hitler és Napóleon mellett Hieronymus Bosch figurái tűnnek fel. Itt kapunk ízelítőt 2006-ban festett Isteni színjátékot illusztráló sorozatából is. Grafikai tehetségét egy-egy fontosabb munkájából vett részlet kinagyításával is igyekeztek megmutatni a kiállítás rendezői. Ezeken a méteres nagyságú printeken látszik csak igazán az akkurátus vonalvezetés, és az elképesztő pontosság, ahogy egy-egy belső teret vagy lágyan elomló drapériát megrajzol. A grafikai műfajok kedvelőinek nem mindennapi élményben lehet részük, de a technikán, a virtuozitáson túl vár bennünket még Badacsonyi sajátos álomvilága is. A széken gubbasztó Ádámja és dús idomú Évája, az aberrált fejű, hollóval együtt mutatkozó inkvizítorai, a gyönyörű itáliai folyóparti város felett zuhanó bukott angyala. Savonarola aszketikus feje, a turini lepel ismert Krisztusarca, William Shakespeare Viharjának alakjai, Poe világának padlása, gyíkokkal és akttal.

A Leselkedők című grafikán a két csúf vén mellett ott van a szépséges Zsuzsanna, és feltűnik Homérosz Odüsszeiájának sziklás, tengeres világa is.

És itt van a cím szerint Duchamp műterme, ami egészen olyan, mintha maga a nagy Vermeer van Delft rajzolta, pontosabban festette volna. Bár ő mindig felöltözve, földig érő szoknyában ábrázolta a nőket.