Kultúra

„Addig, amíg festhetek, boldog vagyok, hogy élek”

Fájdalom, életszeretet, magány, szenvedély élénk színekkel festve: Frida Kahlo életművének legkülönlegesebb darabjai láthatóak novemberig a Magyar Nemzeti Galériában

Régi adósságát törleszti a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria a 20. század egyik legmeghatározóbb művészének, Frida Kahlónak szentelt, új kiállításával.

Frida Kahlo 20180706
Szüntelen fájdalom és hatalmas élni akarás: e kettősség határozta meg művészetét (Fotó: Hegedüs Róbert)

A mexikói festőnő, Frida Kahlo születésének száztizenegyedik évfordulóján nyílik meg a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galériában a művész munkásságának egészét bemutató életmű-tárlat. Frida Kahlo képei először láthatóak Magyarországon: a Galéria C épülete holnaptól négy hónapra ad otthont a mexikóvárosi Dolores Olmedo Múzeum remekműveire épülő kiállításnak. Baán László főigazgató a tárlat tegnapi sajtóbejárásán kiemelte, nagyon különleges anyagot kapott a galéria Mexikóvárosból. – Frida Khalo szimbóluma a női erőnek, egyenjogúságnak a művészetben és Mexikó történetében egyaránt – hangsúlyozta Carlos Phillips Olmedo, a Museo Dolores Olmedo igazgatója. Dolores Olmedo, az igazgató édesanyja volt Kahlo eső, komoly mecénása.

A rendkívül érdekes tárlat Frida Kahlo huszonhat ismert festményén és kilenc rajzán, valamint archív fotókon és felvételeken keresztül mutatja be az alkotó életművét. – A fájdalom élménye áthatja Frida Kahlo művészetét – mutatott rá Lantos Adriána kurátor, a kiállítás nyitódarabja, A törött oszlop (1944) című, elhíresült festmény kapcsán.

Kahlo tizennyolc évesen, egy súlyos buszbaleset során eltörte gerincét, medencéjét, megsérült a válla, életében összesen harmincöt műtéten esett át, repedt medencecsontja miatt háromszor vetélt el, élete utolsó éveiben kerekesszékhez volt kötve. Súlyos balesetét követően, egy év alatt, ágyban fekve tanult meg festeni. Első modelljei családtagjai, barátai voltak, ezekből az alkotásokból látható összeállítás a tárlat első, A festői kibontakozás nevet viselő termében. – Sose akart beleolvadni egy stílusba, saját hangját kereste – magyarázta Lantos az 1929-ben alkotott A kis Virginia portréról szólva. Ez a vászon a kiállítás egyik legkülönlegesebb darabja is egyben, ugyanis a művész mindkét oldalát felhasználta: a portré hátoldalán Önarckép-Az idő elrepül című festményének ceruzavázlata látható. Az ebből az időszakból származó alkotásokon már érezhető Diego Rivero hatása – Kahlo 1929-ben ment feleségül a nála húsz évvel idősebb politikai aktivista festőhöz, akivel kapcsolata végig nagyon viharos volt.

„Csak összetörtem… de addig, amíg festhetek, boldog vagyok, hogy élhetek” – írta naplójában Frida Kahlo, A fájdalom poézise szekcióban látható műveket pedig meghatározza ez a folyamatos szenvedés-élmény. A fájdalom üzenetét hordozzák magukban a művész gyermek- és felnőttkora testi szenvedéseit megjelenítő festmények: a Reményt vesztve 1945-ből vagy A busz 1929-ből. A továbbra is erős, élénk színekkel dolgozó Kahlo művészetét ebben az időszakban a szürrealista látásmód határozza meg.

A tárlat harmadik egysége, „kék háza” Frida és Mexikó kapcsolatát mutatja be. Kahlo és Rivera számára kiemelten fontos volt a mexikói népművészet és őstörténet kutatása, ábrázolása. Ebben a szekcióban látható a kiállítás egyik leghíresebb darabja, az 1945-ből származó Önarckép majmocskával – Lantos Adriána kurátor az önarcképek kapcsán elmondta, bennük Kahlo mindig aktuális lelkiállapotát örökítette meg.

Frida Kahlo utolsó éveiben, amikor a legerősebb fájdalmak gyötörték, a szürrealista csendéletekben találta meg a szenvedés-szenvedély ábrázolásának lehetőségét. A Viva la Vida – Éljen az Élet szekció a természettel való organikus együttélés mitikus egységét sejtető, gyakran szexuális töltetű képeket tár a látogatók elé.

A kiállítás zárásaként külön teremben kapott helyet a festőnő Diego Riverával való szenvedélyes, inspiráló és erős kapcsolatát bemutató hang- és képinstalláció, illetve ebben a részben esik szó Frida más szerelmeiről is, többek közt a magyar származású Nickolas Murayról, valamint Kahlónak az ötvenes években folytatott családfakutatásáról, melyet a magyar-német származású apjáról, Guillermo Kahlóról festett 1951-es portré zár le.

A tárlatot exkluzív popkulturális összeállítás koronázza meg: a Fridamania részben a chicano street art-tól kezdve Beyoncén és Salma Hayeken át Moizer Zsuzsa és Sze­methy Orsolya magyar festőkig láthatjuk, milyen hatást gyakorolt Frida Kahlo élete és munkássága a popkultúrára, hogyan lett a festőnő a női önkifejezés örök ikonja.