A pesti aszfaltról érkező arisztokrata

Szabó Zoltán Baumgarten-díjas magyar író, falukutató, publicista, a szociográfiai irodalom klasszikusa életművéről rendezett tavaly májusban emlékkonferenciát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti Tagozata. Az elhangzott előadásokból egy összegző konferenciafüzet jelent meg az MMA Kiadó gondozásában, amelyet tegnap a Pesti Vigadóban mutatott be Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA Kiadó ügyvezetője, valamint Falusi Márton költő, esszéista, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára a könyvbemutatón elmondta, Ablonczy László író, a konferenciakötet szerkesztője kezdeményezte a Szabó Zoltán életművét bemutató konferenciát. Mint kiemelte: ez az összegző kiadvány azért fontos, mert olyan személyes élményekre alapozott előadás-leiratokat, tanulmányokat tartalmaz, amelyek felidézik, hitelesen mutatják be személyét, életművét.
Újragondolták munkásságát, kanonizációs-rekanonizációs munkát végzett az akadémia. A főtitkár arról is szólt, hogy a megemlékezésen, tiszteletadáson túl újra a köztudatba való beemelés, értékmentés volt a célja a konferenciának és a kötetnek is. Kucsera Tamás Gergely rámutatott, a tavalyi konferencia iskolapéldája volt annak, hogyan gondolkodjunk Szabó Zoltánról és rajta keresztül korszakokról. Mint hangsúlyozta, az ő szemén keresztül lehet példázni, a városiasodott ember hogyan tudott figyelni a magyar vidéken.

Pécsi Györgyi, az MMA Kiadó ügyvezetője kiemelte, jelen kiadvány egy sorozat tizenhatodik kötete. Mint mondta, Szabó Zoltán rekanonizációját tekintve nagy lépés ez az összegző kiadvány. Majd felidézte, hogy Cs. Szabó László (akiről az előző konferenciafüzet megjelent) és Szabó Zoltán esszéket írt, az esszé pedig arisztokratikus műfaj, fel kell nőni hozzá. Kereste a magyart a magyarban, egy jó szellemi közösséget akart létrehozni. Sok ezer oldalas életművéhez nehéz hozzájutni, illetve nagymonográfia sem készült még róla, ugyanis munkássága szerteágazó, sok előtanulmány szükséges hozzá.

Falusi Márton költő Szabó Zoltán közügyírói pályájáról szólt. Mint mondta, a centenárium évében, 2012-ben elindult a rekanonizáció­ja, több tanulmány is íródott róla – és ez talán fordulópont volt, ugyanis tényeken keresztül lehet bemutatni az életét. Példaértékű munkásságot hozott létre: elmélet-, eszme- és irodalomtörténeti jelentősége is van. Falusi kiemelte: Szabó Zoltán premodern gondolkodó volt, aki gyakran hivatkozott Zrínyi Miklósra, Széchenyi Istvánra és Ady Endrére is.

Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, a rendezvény moderátora elmondta, Szabó Zoltán nagyon szerethető ember volt, aki a pesti aszfaltról érkezett, de valójában arisztokrata volt. Beszélt a magyar oldalról, az európaiság és magyarság összefüggéseiről – félretéve a jobb- és baloldalt, komolyan részt vett a politikai életben. Mint megjegyezte, kilenc könyvet írt 1945 előtt, a Tardi helyzet című művét huszonnégy évesen írta, míg diplomataként Párizsban kulturális attaséként dolgozott, s lenyűgöző kapcsolatteremtő volt.

A könyvbemutatón elhangzott, hogy megjelent róla egy pályakép hatszáz oldalon. Publicisztikáját az Osiris Kiadó adta ki, illetve a Kortárs Kiadónál is jelentek meg művei.