Kultúra
A papírról a digitális világba kell lépni
Országos Széchényi Könyvtár: az új igazgató szerint a problémák megoldási irányai az intézmény elköltöztetése felé mutatnak

– Dolgozott már az OSZK-ban, de mi indította arra, hogy megpályázza a főigazgatói posztot? Mostanában az egymást gyorsan követő vezetőkről szólt a könyvtár élete, emellett a digitális világ terjedése, a megváltozott olvasási szokások is nyilván nehezítik az intézmény helyzetét.
– Hármas válság van itt egyszerre: könyvtárszakmai, üzemeltetési és vezetői. Az OSZK a magyar nemzeti kulturális örökség, benne számtalan ritkaság és felbecsülhetetlen érték gyűjtője, őrzője és szolgáltatója, nem engedhetjük meg, hogy ne gondoskodjunk róla. Kihívásnak, ugyanakkor fontos feladatnak tartom a válság megoldását, ezért pályáztam. A vezetési válság mintha tünet lenne: néhány hónap alatt három vezető volt, a dolgozók így nem tudják, merre tart a ház, nincs stratégia. Választóvonalhoz érkeztünk ugyanis, ez pedig a könyvtárszakmai kihívás. Az adathordozó-váltás korszakát éljük, a papír világából a digitális világba lépünk. Új elvárásoknak kell megfelelni: az információnak házhoz kell mennie. A könyvtár, úgy általánosságban is, felemásan reagált erre a történelmi helyzetre. Mindenhol lépéseket tesznek az állomány digitális elérhetősége felé, közben a könyvtárosok nagy része fájdalommal tekint a folyamatra, a „könyvesek” lassan önálló kategóriává válnak a könyvtárosok között. Konszolidáció kell, de persze ez nem újdonság, húsz éve mondják már.
– Milyen lépéseket tesz az OSZK a teljes digitalizáció felé?
– Folyamatban van az úgynevezett Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára (Eldorado) projektünk. Ez a digitalizált anyagok szolgáltatása kapcsán felmerülő könyvtári problémákra ad majd megoldást, beleértve a szerzői jogot érintő kérdéseket és a szolgáltatás térítésének mechanizmusát is, így a felhasználók számára jogtiszta módon teszi elérhetővé a digitalizált dokumentumokat. Október végére tervezzük a beüzemelés kezdetét. Ezzel párhuzamosan zajlik majd az állományunk digitalizációja.
– Az üzemeltetési válság alatt mit ért?
– Jelenlegi helyünkön, a budai Várban, az egykori királyi palotában több évtizedes gépészetet működtetünk, hat-nyolc méter belmagasságú tereket fűtünk, a könyvszállítási rendszer, a közműhálózat, a légkondicio-náló rendszer is elavult. Két-három generációval korábbi számítógépeken dolgozunk, tárhelyeink korlátozottak. Szó szerint minden korszerűsítésre szorul. És bár csodálatos helyen vagyunk, kissé nehézkes idelátogatni. Az olvasók pedig mára elfogytak, a raktárak ezzel szemben beteltek. Húsz éve például az egyetemi, főiskolai vizsgaidőszakokban naponta ezerötszáz–kétezer látogatónk volt. Most ugyanekkor jó, ha ennek a harmada-negyede… Ez egyébként a könyvtárszakmai kihívásokkal kapcsolódik össze.
– Ezért került elő mostanában ismét a költözés ötlete? Előbb a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, L. Simon László beszélt arról a Napi Gazdaságban, hogy a belvárosban keresik az új helyet, majd a Cink.hu portál szellőztette meg, hogy esetleg a Magyar Rádió egykori székházába, a kiürített Bródy Sándor utcai épületekbe költöznének. Ezekről mi tudható?
– Konkrétum még semmi. De nyilvánvaló, hogy a fentiekben vázolt problémákból következően a megoldási javaslatok nem a jelenlegi helyünk, hanem inkább egy új épület felé mutatnak. A klasszikus „könyvtárság” és a raktározás elválhat egymástól, erre most is van példa. Másfelől az is világos, hogy az új, a mai igényeknek megfelelő OSZK akárhol is kap helyet, a jövőben elektronikus tartalomszolgáltatóvá válik, digitalizált, bárhonnan elérhető állománnyal. De a hagyományos könyvtárhasználat az olvasótermekkel és kutatóhelyekkel szintén megmaradna, az írott értékek és a mai különgyűjtemények köré épülő, válogatott anyaggal. Két, egymást kiegészítő rendszer kiépítésében gondolkodunk tehát.
– Az egykori rádiószékház jó lenne központnak, „tartalomszolgáltatónak”, de hagyományos könyvtári funkciókra is megfelelhet?
– Belvárosi elhelyezkedése miatt megfelelőnek tűnik, némi átépítéssel könyvtári működésre alkalmassá tehető.
– Azt, hogy a pletykák szerint a raktározás esetleg Kőbányára, régi pincékbe kerülne, elfogadhatónak tartaná?
– A költözéssel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy a könyvtárszakma és ezen belül az állományvédelem szempontjai szerint szülessen döntés. A ránk bízott anyag megismételhetetlen érték, a raktározásban a legkorszerűbb eljárásokat kell alkalmaznunk a klimatizálás, de a hozzáférés terén is, hogy az esetleges különálló raktárakból könnyen behozhatók legyenek a dokumentumok. Több tervet is láttunk már, most hallani a kőbányai pincerendszerről, vagy szatellit raktárak felépítéséről. Persze az is fontos, hogy a digitalizáció és a raktárváltás egyszeri anyagmozgatással valósuljon meg: a jelenlegi raktárból kivesszük az adott dokumentumot, digitalizáljuk, és már az új helyére kerül be. Ezt nevezzük kettős költöztetésnek. Ennek módjára útitervet dolgozunk ki az év hátralévő részében.
– Várhatóan mikorra ér véget a digitalizáció, és mikor valósulhat meg a költözés? Rendelkezésre áll a pénz minderre?
– A tervezett digitalizációt minél előbb el kell kezdeni, becslések szerint hatszázmillió oldalról van szó, hatalmas munka, aminek komoly szakember- és gépparkigénye van. Ezzel együtt az Eldorado már megkezdheti működését, és ahogy haladunk, a digitalizált anyaggal folyamatosan bővítjük a szolgáltatását. A könyvtár új elhelyezésére és a költözésre 2016 végéig konkrét elképzeléseket dolgozunk ki, és ha kormányzati döntés születik, akkor költözünk. De addig is működik a könyvtár, hagyományos és megújuló szolgáltatásaival. A pénzügyeket illetően reméljük, hogy a fenntartó látja a feladatok nagyságát, és a szükséges forrásokat biztosítja majd.
– Az OSZK nemcsak könyvtár, annál több is, folytatódnak a kiállítások, egyéb rendezvények?
– Természetesen, az állomány feldolgozására komoly kutatómunka folyik a házban, és ennek eredményeit továbbra is rendszeresen bemutatjuk kiállítások, konferenciák és kiadványok révén a nagyközönségnek. Különgyűjteményeink rendkívül izgalmas művelődéstörténeti anyaga szinte minden évben szolgál olyan meglepetéssel, amely jelentős adalékként épülhet be a nemzeti emlékezetbe. A jövőben is erős kiállítási programot kívánunk megvalósítani korszerű muzeális intézményként, ez a könyvtárunkba egyébként nem járó, szélesebb nagyközönség megszólítását is célozza.
Pályakép
Tüske László könyvtár–arab szakon szerzett diplomát 1980-ban az ELTE-n. Könyvtárszakmai pályafutását 1975-ben kezdte, 1992 és 2002 között pedig az OSZK tájékoztatási és olvasószolgálati főosztályának munkatársa főosztályvezető-helyettesi beosztásban. Elismert arabista, az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságának tagja, 2002 és 2012 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem arab tanszékének oktatója, az Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézetének munkatársa, majd 2012-től idén tavaszig a Balassi Intézet kairói magyar kulturális missziójának igazgatója volt. Az OSZK főigazgatói posztjára beadott pályázatát mind a kultúráért felelős miniszter által felkért szakmai bizottság, mind pedig az Országos Könyvtári Kuratórium egyhangúlag támogatta, kinevezését augusztus közepén vette át.