A közös hadsereg pénzelése

 Ám arról eddig nem beszéltünk, hogy a közös „háztartás” jellege miatt rendkívül nehéz megmondani, hogy egy-egy jelentős ütközetben pontosan milyen arányban vettek részt magyar katonák. Ennek oka az, hogy a csatákban rajtuk kívül tömegével küzdöttek más nemzetiségűek is. A történészek az elmúlt évek vizsgálatai alapján ma úgy gondolják, a tisztán magyarlakta területekről mozgósított hadtestekben – a szándékos keverés ellenére is – döntő többségben voltak a magyarok. A lovasságnál és a vonatszolgálatnál arányaiban több magyar szolgált – durván harminckét százalék –, míg a tábori vadászoknál és vártüzéreknél jóval kevesebb.

A közös hadsereg egészébe kilencvenegyezer főnyi utánpótlás érkezett évente Ausztriából, míg Magyarország hatvannyolcezer újonccal járult hozzá a fönntartáshoz. Az 1867-es kiegyezés értelmében hetven-harminc arányban finanszírozta az osztrák és a magyar fél a közös hadsereget. Deák Ferencék abban is megállapodtak az uralkodóval, hogy a költségek megoszlását tízévente felülvizsgálják. A heves viták eredményeként a magyar fél hozzájárulása jelentősen emelkedett a századfordulóig. A közös hadsereg mellett 1918-ig létezett önálló magyar és osztrák haderő is.

A kiegyezés megkötésekor nagy jelentősége volt annak, hogy valamilyen formában jöjjön létre egy önálló hazai haderő, így 1868-ban megalakult a saját vezényleti nyelvű, a honvédelmi miniszter irányítása alatt álló magyar honvédség és ennek osztrák megfelelője, az osztrák honvédelmi tárca felügyelte Landwehr. Háború esetén a létszám és felszerelés a nagyobb létszámú és jobb felszerelésű közös hadseregre hárult volna a terhek jelentősebb része, a másik kettőnek pedig csak másodhegedűs szerepet szántak a politikusok és a hadügyérek.

Jól mutatják mindezt az adatok: a honvédség békelétszáma 1912-ig mindössze huszonötezer volt, s ezt csak a duplájára szándékoztak emelni. Ez a seregtest csak gyalogsággal és lovassággal rendelkezett, és csupán az első világháborút megelőző években kezdték el megfelelő géppuskás osztagokkal ellátni, 1913-ban pedig végre hozzáfogtak a tüzérség fölállításához is.

Az első világháború eseményeit dolgozza fel az Echo Tv szombati, Időrosta című műsora is.