A fővárosi múzeumok is megemlékeznek a forradalmi napokról

Fotó: Koszticsák Szilárd

Varga Benedek főigazgató a tárlat pénteki megnyitóján hangsúlyozta, hogy minden történelmi esemény csak addig marad meg az emlékezetben, amíg az emberek szívében él, az életük részét képezi az állami ünnepségek pompájától függetlenül.

A múzeum történeti fényképtárának mintegy 4700 - döntő többségükben amatőr fotósok, de számos magyar és külföldi fotóriporter fényképét is tartalmazó - 1956-os felvétele közül válogató szabadtéri kiállítás nem csupán a harcokat, a pusztítást örökíti meg, hanem az emberek önfeledt mosolyát, boldogságát is, amely átszőtte a forradalom eseményeit - fűzte hozzá Varga Benedek. A felvételek a Múzeumkert kerítésének megfelelő pontjain emlékeztetik a járókelőket az 56-os történésekre, összehasonlítási lehetőséget kínálva a mai utcaképpel. 

A Nemzeti Múzeum közvetlen környezete már október 23-án este fegyveres harcok színterévé vált. A Magyar Rádió előtt kitörő tűzpárbajban a múzeum épületét több belövés érte, és a Pollack Mihály tér felőli oldalon a második emeleten keletkezett tűzben felbecsülhetetlen károk keletkeztek.

A napokig tartó tűzben szinte teljes egészében megsemmisült a Természettudományi Múzeum gyűjteményének jelentős része, közte az ásvány-, kőzet- és meteoritgyűjtemény kétharmada, az állattár Afrika-kiállítása és a szakkönyvtár nagyobb része is - derül ki a november 13-ig látható Múzeum körút '56 című fotókiállítás sajtóanyagából.

A fotókiállítást az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrejött Emlékbizottság támogatja.

Időszaki kiállítás nyílt '56 könnycsepp - Női sorsok az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban címmel pénteken a Hadtörténeti Múzeumban.

A december végéig látható, fotókat, korabeli dokumentumokat és tárgyakat felvonultató kiállítás egy speciális szemszögből, az 1956-os forradalom eseményeiben részt vevő vagy a forradalom által érintett 28 nő sorsán keresztül mutatja be a 60 évvel ezelőtt történteket - mondta el Kovács Vilmos ezredes, a múzeum főigazgatója az időszaki kiállítás pénteki megnyitóján.

A visszaemlékezések és történeti kiadványok sokszor csak a nők december 4-i néma tüntetésével idézik fel az asszonyok forradalomban betöltött szerepét, pedig sebesülteket ápoltak, röpcédulákat készítettek, a konyhákon segítettek vagy sokszor a harcok részesei is voltak, így a forradalom leverésének következményei is kihatottak rájuk - mutatott rá Vargha Tamás parlamenti államtitkár.     Mint Lukács Fanni muzeológus, a kiállítás egyik kurátora az MTI-nek elmondta, a  arra is rávilágít, hogy a nők sok esetben férjeiket vagy apjukat is elvesztették a harcokban, és ez a tény nagyban befolyásolta későbbi életüket is. Volt olyan, akit nem engedtek vissza az általános iskolába, mert az apja részt vett a forradalomban, másokat kirúgtak az állásukból, vagy egyszerűen bebörtönöztek.

Jakusch Gabriella, Závodi Szilvia és Lukács Fanni kurátorok a tervezés során fontosnak tartották, hogy a bemutatott nők között minden társadalmi réteg képviselője jelen legyen, így a látogatók megismerhetik a földműves vagy munkás családból jövők, a menhelyen nevelkedettek és a nemesi származásúak történeteit egyaránt.

Az életutakon kívül a kiállításban a forradalom eseményeit reprezentáló 13 szimbolikus tárgy is szerepel. Az első vitrinben az 1950-es éveket bemutató, az elnyomó hatalom tárgyai között egy vándorzászló és egy 1951-es díszserleg látható, ezt követik a forradalomhoz kapcsolódó olyan darabok, mint a Molotov-koktélos üveg, a kötszer, a lőszeres dobozok, az amerikai segélydoboz vagy egy kézigránát-másolat. Az utolsó vitrinbe a forradalom utóhangjaként a Time magazin címlapja került, amely az 1956-os év emberének a magyar szabadságharcost választotta - tette hozzá a kurátor.

A tárlat a múzeum épületében december végéig látható, ezt követően pedig vándorkiállítás formájában az ország több pontján is megtekinthető lesz.

Sport és Forradalom 1956 - Forradalom és Sport címmel nyílt kiállítás a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumban pénteken.

"1956 hallatán legtöbbeknek a melbourne-i olimpia jut eszébe. Ez a kiállítás leginkább azt idézi fel, ami a forradalom előtt, annak napjaiban és azt követően itthon, Magyarországon történt. Nem hagyva ki természetesen az országot elhagyó sportolókat sem, akik óriási veszteséget jelentettek hazánknak" - nyilatkozott Szabó Lajos múzeumigazgató az MTI kérdésére a tárlat megnyitóján.    

Hozzátette, az általános olimpiatörténeti kiállításhoz csatlakozó kamarakiállítás bemutatja például a Testnevelési Főiskola hallgatóinak szerepét a forradalomban, akik a főiskolát és a folyamatosan működő sportkórházat védték a harcok idején.

"A forradalom során háromezer ember vesztette életét, köztük sportolók is. Mi nyolc élvonalbeli sportoló áldozatról tudunk, köztük például Hegedüs István válogatott, magyar bajnok öttusázóról. De volt olyan is, mint például az akkor már olimpiai bajnok úszó Temes Judit, aki frissen végzett orvosként folyamatosan műtötte a sebesülteket" - fejtette ki Szabó Lajos. 

Megemlékezett Gyarmati Dezsőről is, aki a Széna téren barikádokat épített, amikor elküldték, hogy inkább a sporttal foglalkozzon, így lehetett tagja végül az ötkarikás játékokon aranyérmes vízilabda-válogatottnak.

Szabó Lajos kitért rá, az európai országok közül a svájci, a spanyol és a holland olimpiai bizottság bojkottálta az 1956-os ötkarikás játékokat, tiltakozva a szovjet agresszióval szemben, és szolidaritását fejezve ki a magyar forradalommal. Jelezte, ennek emlékére november 28-án emlékkonferencia lesz Budapesten, megköszönve a gesztust "a derékba tört pályafutású, vagy éppen a csúcsra a bojkott miatt fel nem érő" külföldi sportolóknak.

A tárlatot keddtől szombatig, 10-től 17 óráig a sportmúzeum állandó kiállításával együtt várhatóan az év végéig tekinthetik meg az érdeklődők a SportAgóra kiállítóhelyen.

Az 1956-os forradalom fogyatékkal élő résztvevőit mutatja be a Ha lehull a két kezünk is... címmel pénteken, a Nem Adom Fel Café & Bárban nyílt fotókiállítás.

A tárlat azoknak az embereknek állít emléket, akik fogyatékkal élőként vállaltak szerepet a szabadságharcban, annak ellenére, hogy a kor meglehetősen kirekesztő volt a sérült emberekkel szemben - olvasható a szervezők közleményében.

A sérült emberek forradalomban betöltött szerepe mellett a válogatás bemutatja a kor egészségügyi helyzetét és sajátosságait is. A kiállítás alapjául Harcsa Borbála történész, politológus, valamint a Nem Adom Fel Alapítvány Ha lehull a két kezünk is... című közös tanulmánya szolgált.

A történész a tárlat megnyitóján elmondta, hogy a fogyatékkal élő emberek az 1950-es években elszeparáltan, a többségi társadalomtól elzártan éltek, de a szabadságharcban méltó helytállásuk megkérdőjelezhetetlen volt. Kiemelkedő volt például a forradalom emblematikus sérült szereplője, Mesz János, közismert nevén Falábú Jancsi, aki annak ellenére, hogy balesetben elveszítette lábát, a Corvin közi harcok tűzparancsnoka és ágyúkezelőjeként sikeres harcokat vezetett a szovjet páncélosok ellen.

Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával a Magyar Szabadság Éve programsorozat keretében megvalósult tárlat november 30-ig látható a kávézóban, utána pedig vándorkiállításként 2017. márciusáig több budapesti oktatási helyszínen is megtekinthető lesz.