A Tovarisi konyec és Weöres éjjele

Orosz István nemcsak az optikai trükkökkel operáló grafikáiról, de plakátjairól is ismert (Fotó: Varga Imre)

Keresztes Dóra a népi kultúra hagyományainak jelenkori megidézésével, újra átélhetővé tételével foglalkozik a modern művészet színvilágát, formakincsét és kompozíciós elemeit felhasználva. A kiállított plakátokra pillantva azonban beláthatjuk, hogy több van itt a falakon, mint modern absztrakciós transzformációk és színek. Való igaz, hogy a Jankovics Marcellnél animációt, a Derkovits-körben Szabados Árpádnál rajzolni tanuló, majd az Iparművészeti Főiskolát könyvművészeti szakon 1977-ben elvégző Keresztes tudatosan használja a népi kultúra faragványokon is megjelenő emberábrázolá­sait, motívumait. De ezek sajátos formában, átalakításokkal jelennek meg munkáin – jelen esetben itt a plakátokon. Messze világokba repítenek, mint Weöres Sándor versei. Weöres költészetét, gyermekverseit ezzel a tudással igazán kiválóan tudja illusztrálni Keresztes. Talán ezek, a Holdbéli csónakos 2003-as, nemzeti színházas plakátja (itt a díszletterveket is Keresztes Dóra készítette) és Az éjszaka csodáiból készült előadás hirdetménye lett a legerősebb a most kiállított tíz-egynéhány munka közül. Weöres meg tudta írni az éjszaka csodáit… De Keresztes is meg tudta rajzolni, tervezni azt a plakátot, amelyben ott sűrűsödik ez a páratlan vers.

Orosz Istvánról, a férjről és a másik varázslóról szólva mindig a téri illúziókeltést emlegetik, és az anamorfózis feltámasztását. Meg a kitörölhetetlenül a magyar történelem részévé lett plakátot, a Tovarisi konyecet, a ráncolódó, felnyírott tarkón azzal a bibircsókkal. Ami most is itt van a földszinti, nagyobbik teremben, ahol némileg formabontó módon a padlóra tett téglatesteken van elhelyezve az Iparművészeti Főiskolát 1975-ben grafika szakon elvégző Orosz plakátművészetének színe-java. Igen, ilyen még nem volt, körbejárható egy-egy plakát, ami Orosz esetében nem is baj, hiszen a kompozícióiban sokszor nyugodtan helyet cserélhet a fent és a lent. Vannak itt aztán a megszokott művészettörténeti utalásokat felvonultató darabok és olyan munkák is, amelyek minden részletükben megfelelnek a klasszikus plakát kritériu­mainak. A Magyar Plakát Társaság oszlopos tagjaként is tevékenykedő Orosz persze megragadja az alkalmat, és munkákat készít az ’56-os forradalom ötvenedik évfordulójára. És a felemelt mutatóujj körmébe beletört ötágú csillag alak szinte már fáj, annyira hat. A másik ötvenedik évfordulós plakáton pedig a lövedékek által lyuggatott timpanonos épületnél a perspektivikus téri illúziókeltés mintapéldáját láthatjuk.

És rengeteg a színházi plakát, a Lear Király a londoni Barbican színháznak készült, a West Side Story a veszprémi Petőfi Színháznak, és Shakespeare egyik ismert ábrázolása is látható, ahol az arc illúzióját Orosz két zenélő metszetfigura elhelyezésével éri el. És itt vannak a politikai jellegű munkák is, az Irán című plakát, ahol Miki egér árnyéka vetül a kék mázas téglából épült Istar-kapu oroszlánjára. A kiállítás január 21-ig tart nyitva.