A Holmi legszebb írásai egy kötetben

A rendszerváltáskor, 1989-ben Réz Pál alapította a Holmi című folyóiratot, amely néhány év alatt az ország egyik legjelentősebb kulturális lapjává nőtte ki magát, az évek során pedig megkerülhetetlenné vált a kortárs szépirodalomban.

A szerkesztőségben olyan nevek dolgoztak, mint Radnóti Sándor, Várady Szabolcs, Závada Pál, Bodor Ádám, Lator László, Nádasdy Ádám vagy Rakovszky Zsuzsa. És már a kezdetektől fogva komoly gondot fordítottak arra, hogy a generációktól, irányzatoktól, politikai meggyőződésektől és még az aktuális kánontól is függetlenül, csak az adott mű vagy szerző kvalitását figyelembe véve válogassanak a beérkező anyagok közül. A Holmiban így a mai magyar irodalom legjava mellett helyet kaptak a nagy klasszikusok és az új tehetségek is, és a folyóirat lehetőséget adott a könyvkiadás által egyre kevésbé támogatott versfordítói hagyomány folytatására.

Olyan, mára már kultikussá vált versek jelentek meg elsőként a Holmi hasábjain, mint Tandori Dezső Londoni Mindenszentek…, Petri György Hogy elérjek a napsütötte sávig című műve vagy éppen Kántor Péter Szerelmes triptichonja, de szép számmal publikálta a lap az értékes novellákat – például Mándy Iván A mozdulat című írását – és prózákat – többek között Gábor Miklós Rosszkedvünk éve naplójegyzetét vagy Kardos G. György ripacsok című írását –, a gyászverseket – Vas István Ottlikhoz írt búcsúversét, majd Orbán Ottó Mi van Schubert dalában című szövegét, amelyben Vas Istvántól köszönt el.

Persze ezeken túl rengeteg jelentős alkotást ki lehetne még emelni, a Holmi ugyanis huszonhat évfolyammal, évente tizenkét számmal, összesen több mint negyvenezer oldallal jelent meg 2014 novemberéig, amikor bejelentették: a főszerkesztő megromlott egészségi állapota miatt nem tud tovább dolgozni, és mivel helyére nem kívánt senki lépni, a lap megszűnt.

A Libri antológiája huszonöt év negyvenezer oldalából kínál három kötetre valót. Az első kötetet, a szépirodalmi számot a múlt héten mutatták be a szerzők és a szerkesztők a Katona József Színház előterében. Az antológia nem a folyóirat struktúráját kívánja tükrözni, nem annak történetét leképezni, hanem legszebb írásaiból nyújt olvasnivalót, éppúgy, ahogy azt az 1995-ben, a Magvető gondozásában megjelent előd, a Réz Pál szerkesztette Válogatott Holmi tette.