Kultúra
Beköszöntek a honfoglalók Akasztó határából
A leletekről Wilhelm Gábor, a Katona József Múzeum osztályvezető régésze, a feltárás szakmai vezetője elmondta, hogy a régészeti szenzációnak számító honfoglalás kori sírokat Szabó Zsolt és Dömötör József régészasszisztensek, a kecskeméti múzeum közösségi régészeti programjának önkéntesei fedezték fel. Kiemelte, hogy a 920-as, 930-as években elhunyt három előkelő férfi nyughelyeinek állapota és gazdagsága, az ott megtalált különleges tárgyak teszik rendkívüli fontosságúvá a leletegyüttest.
Az első sírban egy 17-18 éves korában elhunyt, különösen magas rangú harcost találtak a régészek. A vele együtt eltemetett tárgyak, eszközök között igazi különlegességnek számít egy ezüst tarsolylemez, mely az elit rangjelző tárgyának számított ebben a korban.
Mint mondta: ilyen leletből mindössze 29 ismert, ezért kiemelkedő fontosságú a hazai és kárpát-medencei régészet szempontjából is. Bács-Kiskun vármegyében összesen négy darab ezüst tarsolylemez került elő, legutoljára 1974-ben Fülöpszálláson. Az előkelők temetkezésére jellemző módon a férfi mellé helyezték lovának fejét, lábait és bőrét, az állat többi részét a halotti tor alkalmával elfogyasztották – fejtette ki, hozzátéve, hogy az elhunyt a bal kezén kék üvegköves aranygyűrűt, varkocsában két arany karikaékszert viselt, végtagjain díszes ezüst kar- és lábperec volt.
Szintén kiemelkedőnek számítanak az aranyozott ezüstveretekkel díszített lószerszámai is. A második sír egy még fiatalabb, 15-16 évesen elhunyt harcost és értékes tárgyait rejtette, aki szintén magas rangú fegyveres volt. A harmadik sírban nyugvó 30-35 éves férfi különlegessége pedig a jellegzetes 10. századi szablya, valamint itt is előkerültek pénzekkel gazdagon díszített lószerszámok és egy ezüst karperec is – sorolta, kifejtve, hogy az utóbbi két sírban eltemetett férfiak valószínűleg az első harcos kíséretéhez, testőrségéhez tartozhattak. A sírokból összességében 81 itáliai ezüstpénz, 3 íj, mintegy 30 nyílhegy és nagyjából 400 veret került elő.
Füredi Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének honfoglaláskoros régésze emlékeztetett, hogy a honfoglalás kora, az államalapítást megelőző kor Magyarország történelmének egy kiemelkedő időszaka. Az első sírt nem fosztották ki, nem is bolygatták, így a leggazdagabb Tisza-vidéki temetkezések közé tartozik. A sírban bizonyos selyem, bőr és fa elemek olyan kiváló állapotban maradtak meg, hogy eredeti helyzetben, a talajjal együtt emelték ki a kutatók. A régész hangsúlyozta: a leleletek lehetőséget adnak arra, hogy ne csak magukat a tárgyakat vizsgálják a szakemberek, hanem a viseletet is, és így összességében egy történelmi kontextusba is helyezhető az előkerült leletanyag.
Mint mondta: a férfiak halálának oka és körülményei nem ismertek, azonban a különféle kísérletek kezdődtek a genetikai állományukat illetően. Az első eredmények azt mutatják, hogy valamilyen rokoni kapcsolat állt fenn az elhunytak között – fogalmazott, hozzátéve, hogy a második és harmadik férfi pedig valószínűleg apa és fia lehetett. A leleteket további vizsgálatoknak vetik alá a szakemberek a minél pontosabb adatok megállapítása érdekében – húzta alá.
Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett, hogy a Kecskeméti Katona József Múzeum Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna-Tisza-közén című kiállítása kapta meg Az Év Kiállítása 2025 díjat. A kecskeméti gyűjtemény tárgyi anyagban és leletekben gazdag tárlata az utóbbi évek friss régészeti és archeogenetikai kutatásait körültekintő szakmai alapossággal, a széles közönség számára élvezetesen, látványosan mutatja be. Reményét fejezte ki, hogy a most feltárt honfoglalás kori lelelek egy hasonlóan sikeres tárlat keretében lesznek széles körben látogathatóak.
Suhajda Antal, Akasztó polgármestere arról beszélt: régóta tudják már, hogy Akasztó egy ősi település és közel 800 éves írott múlttal rendelkezik – idézte fel, hozzátéve, hogy 1278-ban IV. Kun László seregével megpihent a földjükön, oklevelet adott ki, és ez lett a település legrégebbi írott emléke. Mint mondta: a régészektől azonban már egy ideje tudják azt is, hogy Akasztó nagyjából háromezer éve folyamatosan lakott település. Az első emlékük egy Victoria-szobor, amely Krisztus után vélhetőleg 92-ben készült, és egy szarmata kunyhóban találtak rá. Avar kori település nyomait tárták fel 1935-ben Akasztó döbrögeci részénél, 2023-ban pedig egy szintén avar kori csat maradványára leltek.
A polgármester szerint a mostani honfoglalás kori leletek újabb bizonyítékul szolgálnak, hogy a település múltja jóval mélyebbre nyúlik vissza. „Bízom benne, hogy még sok mindent rejt az akasztói föld mélye, de településünk már a mostani leletekkel is egészen beleírja magát a magyarság történelmébe” – tette hozzá.
