Kultúra

Ők lettek a főváros díszpolgárai

Ünnepi pillanatok a fővárosban

Átadta Budapest díszpolgári címeit Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn, a főváros napján, Budapest egyesítésének 152. évfordulóján.

Ők lettek a főváros díszpolgárai
Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond a a főváros napján, Budapest egyesítésének 152. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Díszpolgári címet kapott Lányi András író, nyugalmazott egyetemi docens, Mácsai Pál színész, rendező, az Örkény István Színház alapító igazgatója, Saly Noémi Budapest-történész, Sebestyén Márta, az UNESCO Artist For Peace címmel kitüntetett, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas népdalénekes, előadóművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Spiró György író, valamint Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező.

A kitüntetés posztumusz díjazottja Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, valamint Wachsler Tamás országgyűlési képviselő, államtitkár és építészmérnök.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében tartott ünnepségen Karácsony Gergely az új díszpolgárokat méltatva arról beszélt, hogy a kitüntetésnek megfelelő londoni elismerés elnevezése freeman. Ott a legkiválóbbakat szabad embernek nevezik – mondta a főpolgármester, majd úgy fogalmazott: „Budapest, ez a szabadságához dacosan ragaszkodó város, a legmagasabb kitüntetésével fejezi ki háláját és hódolatát szabad embereinek”.

Karácsony Gergely kiemelte: Budapest 152 éve az egyesítésről szól, nemcsak Óbuda, Buda és Pest, majd a további huszonhárom település egyesítéséről, hanem „emberek, kultúrák, hitek, remények és esélyek összekapcsolásáról”. Az ehhez való hozzájárulást köszöni meg a város a díszpolgári címek mellett a Pro Urbe Budapest és Budapestért-díjakkal – mutatott rá.

A főpolgármester annak kapcsán, hogy az idén kétszáz éves akadémia a székházában látta vendégül a fővárosi ünnepséget, arról beszélt: az MTA-t összekapcsolja Budapesttel a közösen megélt történelmi idő mellett a saját határait felülmúló felelősség. S ebből, sok más mellett, a tudomány és a tudósok tisztelete, továbbá manapság egyre fontosabban a tudományhoz és a tudáshoz való ragaszkodás is következik. Ragaszkodás a kritikus szemlélethez, a tényeken megalapozott gondolatmenethez, a szellemi szabadság és nyitottság hagyományához – hangsúlyozta Karácsony Gergely. Hozzátette: abban a korban különösképp, amikor a technológia fetisizmus és a politikai populizmus kárhoztatja a tudásért és a tudomány autonómiájáért küzdőket.

A világ és benne Magyarország egy sor nyomasztó kérdéssel néz farkasszemet. Mindannyian szeretnénk ezekre megnyugtató, egyszerű válaszokat. A „véleménybuborékba zárt politika szépen szállítja is ezeket, de a bonyolult kérdésekre nincsenek egyszerű válaszok”. Az egyszerű válaszok jó eséllyel rosszak, és ezekből következhet például az utódjainkat veszélyeztető kizsigerelése a Földnek, a bennünket is veszélybe sodró oltásellenesség, vagy, hogy képtelenné válunk a miénktől eltérő vélemények meghallgatására – emelte ki Karácsony Gergely. Mindez szerinte az együttéléshez szükséges bizalom sorvadásához vezet, amelyből a demokrácia intézményeinek és feltételeinek leépülése következik, ajtót nyitva az önkénynek.

A főpolgármester közölte: a Fővárosi Közgyűlésnek javaslatot tesz arra, hogy Budapest csatlakozzon az MTA kezdeményezéséhez, a Tudománybarát Települések Mozgalmához.

Karácsony Gergely kiemelte azt is: az ünnepelteket – az MTA-t, Budapestet és a díjazottakat – összeköti az autonómia, az önmagunk kormányzásának igénye. „Hiszen csupa független, az önrendelkezésére büszke, a szabadságát a közösség javára gyakorló polgárt és intézményt ünneplünk ma” – fogalmazott, majd úgy folytatta: „legyen ez a mai nap az autonómia ünnepe, azé a felismerésé, hogy ”nem a sokaság, hanem a lélek és szabad nép tesz csuda dolgokat„.

”Éljen a büszke és szabad, autonóm Budapest, és annak minden büszke és szabad polgára, közössége és intézménye! Isten éltesse a nemzet fővárosát, boldog születésnapot, Budapest„ – zárta beszédét a főpolgármester.

Freund Tamás, az MTA elnöke elmondta: Karácsony Gergelynek írott levelében kérte, hogy a főváros is csatlakozzon mozgalmukhoz. Az idők folyaman a városvezetők sokat tettek azért, hogy Budapest mind a magyar tudomány, mind az MTA ”támogatójaként, barátjaként legyen elismerhető„ – jegyezte meg.

Az MTA elnöke közölte: ha a Fővárosi Közgyűlés a mozgalomhoz való csatlakozás mellett dönt, akkor kész Budapestnek az MTA Honoris Causa Tudománybarát Település elismerést adományozni. Ezzel egy kérés is párosul, mégpedig az, hogy egy méltó helyen és alkalommal a főváros vezetőivel közösen ültessék el a Magyar Tudomány Fáját – mondta Freund Tamás.

Az ünnepségen átadták a Pro Urbe Budapest díjat is. Elismerést kapott Can Togay író, filmrendező, médiaművész, a Fonó Budai Zeneház, a Kaláka együttes, Locsmándi Gábor okleveles építészmérnök, várostervező, nyugalmazott egyetemi docens, az MTA, Szabó György, a Trafó Kortárs Művészetek Háza alapító igazgatója, valamint Tatár György filozófus.

Az elismerés posztumusz díjazottja Gerőcs László matematikatanár.

Budapestért díjat kapott Auguszt József Elemér cukrászmester, Babiczky Tibor költő, a Bikás Park Streetball közösség, Biró Lajos chef, Eisenkrammer Károly, a Tour de Hongrie főszervezője, Gulyás András nyugalmazott nagykövet, a Göncz Árpád Alapítvány kuratóriumi elnöke, Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője, Hatos Pál történész, a Heti Betevő Egyesület, Lábán Katalin, az RS9 Színház alapítója, Lakatos Bertalanné, A Város Mindenkié csoport tagja, valamint Winkler Nóra kulturális szakember.

A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-ei döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Minden évben ezen alkalomból a fővárosi önkormányzat elismerő díjakat adományoz azon személyeknek, közösségeknek, akik a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Budapestnek dicsőséget szereznek.

Kapcsolódó írásaink