Amiről az esztergomi kövek beszélnek

A bazilika történetének egyik rendkívül izgalmas és ma is megcsodálható emlékeket ránk hagyó szakasza a reneszánsz kora. Ekkor Vitéz János érsek (1465-72), a híres humanista tudós, a templom tetőzetét meredekebbre rakatta, és azt mázas cseréppel fedette be. A székesegyház északi oldalához könyvekkel gazdagon felszerelt emeletes könyvtárat építtetett, ahol másolóműhely is működött. Létrehozta a humanista akadémiák elődeit. Az elsők között volt Itálián kívül, aki nagy könyvtárat gyűjtött össze, amely mintául szolgált Mátyás király híres Corvina-könyvtárának. Csodálói között külföldiek is megtalálhatók. Bisticci, Firenze legnagyobb másolóműhelyének tulajdonosa ezt írta róla: „az első dolgok közé tartozott, amihez hozzáfogott, hogy egy igen szép könyvtárat rendezett be, és azt akarta, hogy abban mindenféle tudományághoz tartozó könyv meglegyen, és ezeket Itáliában és Itálián kívül kerestette össze. És sok könyvet, amit megszerezni nem lehetett, Firenzében másoltatott le, s a költségekkel nem törődve, csupán arra ügyelt, hogy szépek és javított szövegűek legyenek.”Könyvtára szétszóródott, így a fennmaradt 26 kötetet jelenleg a világ több könyvtárában őrzik. Sok neves humanistával tartott kapcsolatot, köztük Piccolominivel, a későbbi II. Pius pápával. A templom egyben az érsekek temetkezési helye volt, ám napjainkban mindössze három sírkő – köztük Vitéz Jánosé – őrzi az új székesegyház kriptájában a több mint ötven középkori érsek emlékét.

A székesegyház déli oldalához 1506-07-ben Bakócz Tamás bíboros építtetett kápolnát, amely a magyar reneszánsz építészet legszebb, épségben megmaradt alkotása. A Bakócz-kápolna a reneszánsz centrális építészet legjelentősebb Itálián kívüli emléke. Az itáliai egyetemeken nevelkedett humanista főpap, főkancellárként az egyik legjelentősebb világi hivatal birtokosa is volt. A magyar főpapok közül ő az egyetlen, akinek komoly esélye volt a pápai trón elérésére, aki II. Gyula pápa halála (1513) után a széküresedés időszakában az egyház ügyeit intéző háromfős kormányzótanács tagja volt. Akkor az olasz Giovanni de Medici lett pápa, aki X. Leó néven uralkodott.

Az Angyali Üdvözlet tiszteletére felszentelt kápolna építkezéséhez Bakócz Itáliából hívott tervezőket. Köztük lehetett Johannes Fiorentinus, aki hazai, tardosi márványból dolgoztatott. Valószínű, hogy a főpap ezzel a márványfényű vörös színnel bíborosi méltóságának kívánt egyedülállóan fejedelmi jelleget adni.

A kápolna oltárát carrarai fehér márványból emelték, ennek készítő mestere Michelangelo munkatársa, Andrea Ferrucci fiesolei szobrász volt. Ferrucci Firenzében, a Santa Maria del Fiore szobrászműhelyében alkotta meg a szobrokat, amelyek 1519-ben érkeztek meg. Ferrucci már hosszú évek óta dolgozott Michelangelóval. Ezért a Bakócz-kápolna oltárának szerkezeti és plasztikai részleteiben, valamint a figurális kompozíciókban kimutatható Michelangelo hatása.

Nagyot ugorva az időben Erdő Péter bíboros szavai segítségével eljuthatunk a mába, és tudatosulhat bennünk, hogy miért is kitüntetetten fontos nekünk ez a hely, ez az épület: „az Esztergomi Bazilika a lelki élet és a liturgia eleven központja. De ugyanígy kulturális örökségünk centruma is. A kincstár gazdag anyaga sok évszázad művészetét mutatja be, hívő és nem hívő látogatók egyaránt felkeresik, és csodálják a Magyar Sion hegyén álló Bazilika értékeit… Kívánjuk, hogy találkozzanak itt a történelemmel, a kultúrával, vallási életünkkel és magával a Mindenhatóval, aki szép és értékes világot alkotott.”