Kultúra

Mozivászonra kerül Kovács Ákos életútja

Október 16-án kerül a magyar mozikba a zenész pályáját bemutató portréfilm

Október 16-án kerül a magyar mozikba a Kovács Ákos énekes-dalszerző pályáját bemutató Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilm, amely bemutatja a zenész sikereit, személyes küzdelmeit is.

Mozivászonra kerül Kovács Ákos életútja
A zenész-dalszerző több mint három évtizedes karrierje most filmvásznon kel életre
Fotó: MH-archív/Balogh Dávid

A legnépszerűbb slágerek segítségével a film visszavisz a kezdetekhez, mesél az egykori sztárzenekar, a Bonanza Banzai berobbanásáról és feloszlásáról, végigkíséri Kovács Ákos szólópályának állomásait, egyúttal megmutatja azt is, hol tart ma az alkotó és a magánember.

A portréfilmben megszólalnak egykori kollégák, pályatársak, gimnazista barátok, családtagok. Egyebek mellett Menczel Gábor, Rúzsa Magdi, Lukács László, Dorozsmai Péter, Madarász Gábor, Lepés Gábor, Gömöry Zsolt, valamint Kovács Ákos felesége, Őry Krisztina is.

Kovács Ákos a portréfilm pénteki sajtóvetítése után tartott beszélgetésen elmondta, hogy most látta először egyben a róla szóló portréfilmet. Megjegyezte, már az elején már eldöntötte, hogy nem fog beleszólni az alkotói folyamatba, mert azt nem tartaná ízlésesnek.

Kovács Ákos óriási előnynek nevezte azt, hogy Kriskó László rendezővel a majdnem négy évtizedes pályafutása alatt nem találkoztak korábban, emiatt egyfajta frissesség érzékelhető a dokumentumfilmen. Egyetlen dologba szólt csak bele, hogy a film alcímébe kerüljön bele az eddig szó, mert még formálódik az életútja, nem ért véget.

Kovács Ákos ismertetése szerint a filmben Abaházi Csaba énekes, rádiós műsorvezető volt a beszélgetőtársa, akivel két nap alatt majdnem 11 órányi interjút rögzítettek. Úgy vélte, ilyen hosszú idő volt szükséges ahhoz, hogy meg tudjon nyílni és felszínre kerüljenek olyan témák is, mint az édesanyja halála, apja betegsége vagy a feleségével a megismerkedésük 25. évfordulójára írt, csak kettejüknek szóló képeskönyvnek az előszava, amely így bekerülhetett a filmbe.

Kovács Ákos szerint Abaházi Csaba igazi médium, aki finom tereli az embereket a mondadójuk irányába, ami ritkaságnak számít.

Hábermann Jenő producer kiemelte, hogy lenyűgözte Ákos személyisége, műveltsége és sokszínűsége. Az érdekelte, mi kell ahhoz, hogy valaki sztár legyen 36 éven keresztül.

Van, aki szereti és van, aki nem szereti, de Ákost nem lehet megkerülni ebben a szakmában, és tiszteletben kell őt tartani – emelte ki a producer, aki szerint ha csak tíz ember gondolkozik másképp Ákosról a film megtekintése után, már megérte elkészíteni.

Kriskó László rendező, forgatókönyvíró emlékeztetett arra, hogy 1987-ben, a Csillag születik című tehetségkutatón kezdődött meg hivatalosan Ákos zenei pályafutása. Ezen a fellépésen a rendező is ott volt egy videóklippel, de mégsem találkoztak, az évek során párhuzamosan futott a pályájuk.

A rendező azt mondta: a film készítése mintegy három évig tartott. Olyan portréfilmet akart, amely sokrétű, egyszerre elgondolkodtató, mély érzelmekkel átitatott és tele van zenével , nosztalgikus pillanatokkal. A film vizualitását előre kitalálta, hogy egységes legyen – magyarázta.

Ákos mellett a további megszólalókkal összesen 30 órányi beszélgetés született. Ehhez jönnek a koncertek és archív felvételek, a teljes nyersanyag így közelített a 100 órához – tette hozzá Kriskó László.

Csincsi Zoltán operatőr a film látványvilágáról elmondta: a portréfilmben keverednek a Super 8-as felvételek, az eredeti archívok és a mai professzionális 4K-s filmfelvételek, de ennek ellenére mégis egységes, jól átgondolt képi világot jelenít meg.

A portréfilm vágója Csillag Manó és Poós András voltak. Az alkotásra a Nemzeti Film Intézet 230 millió forintot szavazott meg, ez az összeg kiegészült a minden Magyarországon forgatott filmnek járó 30 százalékos adókedvezménnyel – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Ákos csaknem négy évtizede a magyar kulturális élet meghatározó alakja, dalai több generáció életét kísérik végig. A Kossuth-díjas énekes-dalszerző játszott a legtöbbször a Budapest Sportcsarnokban és a Papp László Budapest Sportarénában, a teltházas koncertek és sikerdalok mellett írt kísérőzenét múzeumhoz, adott ki verses- és novelláskötetet, és pár éve filmrendezőként is debütált: a saját forgatókönyvéből született Magunk maradtunk című kisjátékfilmje számos nemzetközi díjat nyert.

Kapcsolódó írásaink