Arthur Koestler a szabadság megszállottja volt

A Széchenyi-díjas történész köszöntőjében felidézte, hogy a magyar gondolkodó életének első felében megszállottan törekedett a végső igazságok, magyarázatok, válaszok megtalálására. „Egy időre bedőlt az utópiáknak, aztán élete második felében belátta, hogy nincs egy válasz, egy igazság, egy magyarázat, egy érvényes megoldás” – emelte ki Schmidt Mária, aki hozzátette: attól kezdve beérte a kereséssel és az igazságra való törekvéssel.

Arról is beszélt, hogy a szerző zsidó és cionista volt, de élete végéig meghatározta a katolikus etika és kultúra, ami igazán akkor tudatosult benne, amikor életének második felét a protestáns, puritán Angliában töltötte. „A cionizmusban egy partikuláris, ha úgy tetszik, törzsi identitást élt meg, az új, megszülető zsidó nemzetállamot igazságtételként értelmezte” – magyarázta Schmidt Mária.

Arra is kitért, hogy a kommunizmus univerzalista ígéreteivel és egyértelmű megoldásaival csábította el az írót, de csak ideiglenesen. Koestler megértette, hogy az utópiák azzal, hogy „a cél szentesíti az eszközt” elvet vallják, tagadják az egyén önérdekét, és teljes odaadást, behódolást követelnek, szükségszerűen embertelen fanatizmusba torkollnak, a gondolkodó embereket robotokká züllesztik – fűzte hozzá.

Mint elmondta, Koestler a spanyol polgárháború 40-es cellájában, kivégzésére várva megértette, hogy az életben nincsenek egyszerű és végleges válaszok, végső igazságok, a cél soha nem szentesítheti az eszközt, és hogy a legnagyobb bűnöket mindig egy nagy eszme nevében vagy arra hivatkozva követik el. „Az élet egy titkosírás, amit lehetetlen megfejteni, de törekedni és kutatni azért kell, sőt szükséges” – összegzett Schmidt Mária.

A Kertész Imre Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet konferenciáját Arthur Koestler születésének 120. évfordulója alkalmából rendezték meg.

Az eseményen tematikus előadást tart Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, Obianuju Ekeocha író, orvosbiológus, Kerekes Gábor, a Kertész Imre Intézet tudományos munkatársa, Körmendy Zsuzsanna újságíró, Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója és John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke.

Az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésen vesz részt Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze, Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája, Tibor Fischer, az MCC Irodalmi Műhely vezetője é Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója.