Kultúra
Mátyás király tavasza az Erkel Színházban
Telt ház előtt mutatták be A trón című musicalt
A történetet ismerjük, Hunyadi János, az ország kormányzója miután négyszeres túlerő ellenében legyőzte a törököt, Nándorfehérvárnál meghalt pestisben. Nagyobbik fia, László hívei pedig megölték Cillei Ulrikot. V. László, a Cillei által szándékosan züllöttségre nevelt gyermekkirály büntetlenséget ígért Hunyadi Lászlónak, majd megszegve ígéretét, Budára hívta a Hunyadi-fiúkat, ahol Lászlót lefejezte, Mátyást pedig fogságban tartotta. Később Mátyás Prágában raboskodott, de mire kiszabadult, alig 15 évesen közfelkiáltással királlyá választotta őt a magyar nemesség.
A István a király sikere után a kilencvenes és a kétezres években úgy tűnt, hogy Magyarországon a történelem nem éppen divatos, fiatalos téma. A történelmi témákról az volt a vélemény, hogy didaktikusak, szájbarágósak, unalmasak, milyenek is lehetnének.
A Gyűrűk ura filmtrilógia és A trónok harca élménye, képi világa, utóbbinak a mai kor életérzéséhez kapcsolódó fanyar humora kellett ahhoz, hogy mégis menő dolog legyen a történelem. Azért érdemes mindezt előrebocsátani, mert A trón című musical látványvilágában, humorában, az eklektikához való viszonyában rengeteg a fenti filmekből ismerős hatás, miközben a darabbeli történet híven követi a valós eseményeket, habár néhány fiktív vagy félig fiktív szereplő is a részese.
A Mátyás király mint téma időzítése nagyon jó, mert mióta bemutatták a Hunyadi sorozatot, már mindenkit érdekel ez a történelmi korszak. Mindenre vevők, ami Hunyadi, és persze egyre komolyabb elvárásaik vannak.
De ezt a kecskeméti bemutató idején is megtapasztalhatták már az alkotók és az előadók.
A nyitó kép az olyan régi magyar történelmi filmeket idézi, mint például Az egri csillagok, vagy A fekete város. Az ország legfontosabb családjai közös imára gyűlnek össze, Hunyadi Jánosért imádkoznak, de megzavarja őket Garai Anna (Kovács Gyopár), aki látomása alapján megjósolja a három Hunyadi megdöbbentő jövőjét.
Garai Anna az a fehér ruhás nagyon tiszta lány ebben a darabban, aki nem hiányozhat nemzeti műből. Az István a király Rékája, a Bánk bán Melindája mind a rokonai. Ebben a darabban Garai László nádor lánya, Hunyadi László jegyese, majd Mátyás szerelme.
Hunyadi Lászlót a musicalban Brasch Bence alakítja. Látványra hasonlít a régi királyábrázolásokra, így amellett, hogy nagyszerű énekes, a külseje miatt is nagyon ideillő figura. Kár, hogy a jóslat után ennyire összeomlik.
A fiatal Mátyás ebben a darabban még nem a népmesék, anekdoták Mátyása, hanem inkább Hunyadi János nagyon bátor fia és ifjú hős szerelmes, akit magától értetődő, hogy Ember Márk alakít, attraktívan és közvetlenül, ahogy azt a nézők már korábban megszerették tőle.
Mátyás ellenlábasa a darabban Ladislaus vagyis V. László (Veréb Tamás), akivel kicserélődik a sorsuk, és a kiváló díszlet (Rákay Tamás munkája) azt is lehetővé teszi, hogy egymás mellett lássuk őket azokban a pillanatokban, amikor mindez megtörténik.
Veréb Tamás, mint a megbízhatatlan, ugyanakkor szánandó idegen király jellegzetesen a magyarokban élő alakja a legjobban eltalált figura az előadásban. Jelmeze csodálatos módon ötvözi A gyűrűk ura tündéi, A trónok harca targaryenjei, illetve a korabeli cseh és lengyel hercegek küllemét. Hatalmas játszókedvvel, végtelen szeretettel és csodás énekléssel tárja elénk ennek a kisiklott és talán jobb sorsra érdemes fiúnak a bonyolult, kiszámíthatatlan és tragikus jellemét.
Ladislaust a démonai űzik, kötözik, fojtogatják, és mindez a színpadon is megjelenik táncoló démonokkal, abban a reményben, hogy nem halt ki még a képi gondolkodás a nézőkből.
A kígyós jelenet, ami hasonló, látványban nagyon érdekes, de kevésbé találó, mert a régiségben a kígyónak különösen mint címerállatnak egészen más volt a szimbolikus jelentése, mint amire a mai ember asszociál.
Cselszövők és árulók nélkül is teljességgel elképzelhetetlen egy igazi magyar történelmi mű. Cillei és Garai személyében ketten is képviselik a kétkulcsasos magyar főurak típusát. Cillei Ulrik (Szabó P. Szilveszter) sajnos már a darab elején meghal, így nem kelhet versenyre a Hunyadi sorozat pompás Cilleijével, Fekete Ernővel. De Feke Pál, aki Garai nádort alakítja - valamiért nagyon másik századbeli copfos osztráknak öltözve - kárpótol minket. Látható élvezettel szövi cseleit, merül el a gonoszságban, és számíthatunk rá, hogy ezt még fokozni is tudja.
Egy különös bérgyilkosnő (Trokán Nóra) is szerepet kapott a sok emberáldozattal járó darabban, akinek talán az a szerepe, hogy kitöltse a történelmi hézagokat, meg hogy egy modern vamp is legyen a színpadon.
A harcos anyafigura is sajátja a magyar történelmi regényeknek és drámáknak. A trón című darabban Szilágyi Erzsébetet Auksz Éva alakítja, úgy tud erélyes lenni, hogy közben nőies marad, és nem változik hárpiává.
A musical nagy meglepetése Podjebrád Kunigunda, akit Berkecz Petra alakít bravúrosan. Ő az, akire senki nem számít, pedig figurája és az életkora valóságos, a jeleneteinek az abszurd humora viszont A trónok harcából ismert rácsodálkozás a történelem furcsaságaira.
Mátyás király Petrus (Balogh-Bors Máté) személyében egy „harcos szerzetest” kapott testőrül, aki nagyon hasznos, ha rá kell esni az ellenségre, de egyébként pedig jámbor, jószívű, suta, és amikor teheti, hatalmasakat énekel. Óriási derűvel és játszókedvvel van jelen a színpadon ellenpontozva a komor és véres drámát.
III. Frigyest, az idős Habsburg uralkodót Szerednyei Béla alakítja.
Rengeteg dal hangzik el a színpadon, ezek közül nem keveset az ensemble ad elő, amely szinte önálló szereplőnek tekinthető, annyiszor szaladnak be a nézőtérről a színpadra énekelni, táncolni a fiatal művészek a jól táncolható dallamokra. (A koreográfiát Turi Lajos Péter készítette.)
Sajnos, a dalok szövege nem mindig volt érthető, remélhetőleg ezen lehet még változtatni.
A jelmezeket Kovács Yvette Alida készítette, az újmódi történelemábrázoláshoz illő eklektikus stílusban. A legjobban talán Ladislaus és Kunigunda jelmeze sikerült, de a táncoslányokat is lehet irigyelni a vagány kapucnis tépettszoknyás jelmezek miatt.
Királyaink közül Mátyás királyról született a legtöbb anekdota, legenda és népmese, és habár folyton hadjáratokat vezetett, még Bécset is megostromolta, sőt uralkodása vége felé hívei elfordultak tőle, összeesküvéseket szőttek ellene, kétségkívül ő a legnépszerűbb királyunk, és trónralépésének tavaszát könnyű úgy értelmezni, mint egy felemelő, reményteljes időszakot, amire érdemes emlékezni. Erre az életérzésre épít, és ebbe az optimista hangulatba hívja be a közönségét a darab.
Ezen az estén (is) megállapíthattuk, hogy nagyszerű magyar énekes-színészeket szerződtetett az Erkel Színház. A trón című musical nagyon eklektikus és sok összetevős darab, van még mit csiszolgatni-érlelni rajta, de élvezetes, látványos és hibátlan jelenetei is akadnak.
