Irodalom az Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztiválon

Miért cseréli fel egy író a fővárosi nyüzsgést a csendes soproni utcákra? Mitől függ, hogy az alkotó versben vagy prózában mondja el történetét? Rakovszky Zsuzsa költő, író, műfordító ezúttal nemcsak kötetein keresztül szól hozzánk, hanem személyesen is a Pannonhalmi Főapátság fesztiválján, az Arcus Temporumon2025. augusztus 22–24. között.

Rakovszky Zsuzsa szerint nem ő határozza meg a formát, hanem a forma, a megírandó anyag választja saját magát. Szerinte írói pályaíve – előbb vers, aztán próza – tipikusnak mondható. Fiatalon jellemzőbbek az erős érzelmek, amelyek elengedhetetlenek a versíráshoz. A prózához azonban az érzelmek mellett egy mélyebb ember- és életismeret szükséges, amely inkább idősebb korban jön meg.

„A prózához kell, hogy az ember ne csak a saját, hanem mások szemszögéből is képes legyen nézni a világot.” Mindezeken túl a rendelkezésre álló szabad idő is fontos tényező az író szerint. „A verset még csak össze tudja rakni az ember a fejében akkor is, ha közben valami mást csinál, főz, tereget, vagy buszon utazik, de a prózához, különösen a regényhez, kell napi néhány óra szabad idő, ami a kenyérkereset, gyereknevelés és egyéb teendők mellett nehezen adódik.”

Regényeinek meghatározó helyszíne szülővárosa, Sopron. Sok évig Budapesten, vagy épp az agglomerációban élt, de 2003-ban visszatért ugyanabba a házba, ahol gyerekként felnőtt. „Azt hiszem, az ember gyerekkorában szerzi a legerősebb benyomásokat, később ez az »élményképessége« eltompul, már csak ritkábban érintik meg igazán mélyen a dolgok vagy helyszínek. Azok a helyek viszont, amelyekhez a korai emlékei fűzik, még mindig képesek föléleszteni valamit az akkori érzésekből.”

Ezek fényében nem meglepő, hogy kedvenc alkotása A hullócsillag éve. A regény Sopronban, gyermekkorában, az ötvenes években játszódik. Rakovszky Zsuzsa megfogalmazása szerint „félig-meddig önéletrajz, ha nem is egészen”, vagy ahogy manapság mondják: autofikció.

A szerzőről többet is megtudhatnak azok, akik részt vesznek az Arcus Temporum fesztiválon augusztus 22–24. között Pannonhalmán.

A fesztivál második napján, augusztus 23-án Bazsányi Sándor esztéta beszélget majd a szerzővel. Azt követően pedig műveiből is ízelítőt kapnak a látogatók. A felolvasószínházi előadáson a Fehér-Fekete című kötetéből ad elő verseket két kiváló színművész. Takács Katalin Jászai Mari-díjas színművésznő nagy örömmel készül a fellépésre. „Külön boldogság, hogy éppen Rakovszky Zsuzsa verseit mutathatom be, akinek költői képei, gondolatai igen közel állnak a lelkemhez. Versek nélkül nehezebb lenne az életünk, nekem biztosan” – fogalmazott Takács Katalin.

Az érdemes művész mellett a számos színházi, film- és tévészerepben is látható Pál András tolmácsolja a Rakovszky-műveket. Előadótársuk pedig Osztrosits Éva hegedűművész lesz, aki hangszerével „szólal meg”. A felolvasószínház repertoárját Bazsányi Sándor állította össze.

Az irodalmi mellett a zenei, képzőművészeti és spirituális kínálat miatt is érdemes ellátogatni a fesztiválra. Három nap alatt mintegy harminc programmal várják a szervezők a közönséget. Az idei Arcuson öt koncerten szólalnak meg a klasszikus zeneszerző Mendelssohn és a kortárs komponista Jörg Widmann művei. Utóbbi nemcsak darabjaival, hanem személyesen is jelen lesz a fesztiválon, és klarinétművészként, valamint karmesterként is közreműködik a hangversenyeken. A képzőművészeti programok között kortárs kiállítások és egy különleges, helyben megszülető performatív előadás is helyet kapott.

A bencés szerzetesek pedig idén is számos spirituális alkalommal várják az érkezőket. Hortobágyi T. Ciril főapáttal például bejárhatják a Bazilikát, a Kerengő-kertet és az Arborétumot, de a Főapátság különleges orgonagyűjteményébe is betekintést nyerhetnek Dejcsics Konrád atya, fesztiváligazgató és Kiss Zsolt orgonaművész vezetésével. Izgalmasnak ígérkezik Szabó Márton bencés szerzetes és Feller Adrienne aroma- és szépségterapeuta beszélgetése is a Gyógyító illatokról.

Az Arcus Temporum teljes programja elérhető itt.