Kultúra

Mintegy 140 cigányzenekar zenélt a Dankó Pista Emléknapon

Országszerte összesen 417 órán keresztül szólt a muzsikaszó

Sikerrel zárult a második Dankó Pista Emléknap, amelynek fontos újdonsága volt, hogy a fővárosi helyszíneken túl további 58 hazai település 68 vendéglátóhelyén ünnepelték muzsikaszóval a cigányzenét.

Mintegy 140 cigányzenekar zenélt a Dankó Pista Emléknapon
Képünk illusztráció
Fotó: MH-archív/Sárközy György

Az emléknapon az éttermek, kávéházak és csárdák több tízezer vendégének országszerte összesen 417 órán keresztül zenélt csaknem 140 cigányzenekar - olvasható a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. MTI-nek küldött közleményében.

A sajtóanyagban kiemelték: az emléknap fontos küldetése, hogy hosszú távon is reflektorfénybe kerüljön a magyar kávéházi cigányzene, ez a „különleges zenei világ, amely generációkon át hozzátartozott a hazai vendéglátás élményéhez a finom falatok és italok méltó kísérőjeként”.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján a cigánymuzsika érezhetően felpezsdítette az emléknapon a helyszínt biztosító vendéglátóhelyek forgalmát is, a budapestiek bevételei 10 százalékkal voltak magasabbak.

Számos vármegyében pedig még ennél is jelentősebb árbevétel-emelkedést mértek a megelőző szombathoz képest: Nógrádban például 33 százalékos, Veszprém vármegyében 28 százalékos bővülést értek el - írták a dokumentumban. Hozzáfűzték, hogy a fővároson kívül Komárom-Esztergom vármegyében mutatkozott a legnagyobb érdeklődés a tradicionális zenei műfaj iránt.

„Itt összesen 1800 vendég hódolt a kulináris élvezeteknek kávéházi cigányzene mellett” - fogalmaztak. Idézték Sztojka Attilát, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkárát, aki a Muzsikáló Magyarország program jelentősége kapcsán hangsúlyozta: „A kávéházi cigányzene fontos öröksége annak a zenei világnak, amely bennünket, magyarokat egyedivé tesz Európában.

A Dankó Pista Emléknap sikere pedig ismét megmutatta, hogy erre az örökségre most is van igény és kereslet”.

„Ennek a több száz éves történelmi múltra visszatekintő műfajnak a megőrzése és továbbadása a fiatal generációk számára azért is fontos, mert az a zene, amit mi játszunk, magyar zene: közös kincsünk. Ezért is örömteli számomra, hogy az idei támogatási programra jelentkezett zenekarok tagjai között a tavalyinál lényegesen nagyobb arányban hallhatunk ifjú muzsikusokat” - fogalmazott a közleményben Lakatos Miklós, a Muzsikáló Magyarország program szakmai zsűrielnöke.

Július végén újabb nagyszabású esemény csatlakozik a Muzsikáló Magyarország idei rendezvényeinek sorába.

Az idén 200 éves balatonfüredi Anna-bál fényét a programban részt vevő cigányzenekar kétszáz zenészének játéka is emelni fogja.

Kapcsolódó írásaink

Új Woodstock a békéért?

ĀA fesztivál San Franciscóban, a Golden Gate Parkban kezdődne, majd New Yorkban és Londonban folytatódna