Kultúra
Jézus kínszenvedése a képzőművészetben
Munkácsy Mihály trilógiáját együtt először 1995-ben, Debrecenben lehetett megcsodálni
A keresztény egyház évszázadokon át tiltotta Jézus ábrázolását, azt, hogy a templomok falaira festmények kerüljenek, mert a tisztelet tárgyának nem a falon van a helye. Csak 325-ben tartott niceai zsinaton tisztázták, hogy Krisztusban az isteni és az emberi természet is megmutatkozik, ami teológiai alapot teremtett arra, hogy képeken is ábrázolhassák őt. Ezt követően már a művészetek szinte minden ágában teret nyert a kereszténység központi személyének ábrázolása az evangéliumokból megismert jelenetekből.
Jézus élete és szenvedéstörténete számos művészt megihletett az elmúlt évszázadok során. A több ezer alkotás közül a legismertebbek a képzőművészetben Leonardo da Vinci: Salvator mundi (A világ megmentője); Raffaello: A színeváltozás; El Greco: Krisztus átöleli a keresztet; Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia; Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora; Raffaello: Krisztus feltámadása; Diego Velázquez: Krisztus a kereszten; Tiziano: Ecce homo és Michelangelo: Pietà című szobra.
A magyar festők alkotásai közül kiemelkedik az M. S. mester Kálvária című festménye, amelyet a Golgotán zajló legmélyebb érzelmek és gondolatok felfedésében európai mércével is „meghaladhatatlan csúcspontnak” tartják.
A késő gótika korának titokzatos kilétű festője a 15–16. század fordulóján alkotta meg a 158×80,5 cm-es élénk színű képét, amely valószínűleg egy hajdani selmecbányai szárnyasoltár része volt.
Jézus szenvedéstörténetének legismertebb képzőművészeti alkotása Munkácsy Mihály trilógiája. A bibliai történések sorrendjében az első a Krisztus Pilátus előtt, ezt 1881-ben fejezte be Munkácsy (olaj, vászon, 417×636 cm, amely 2015-ig a kanadai Art Gallery of Hamilton tulajdona volt, azonban hosszas tárgyalások után végül a magyar állam megvásárolta. A sorozat második darabja az Ecce Homo, amely 1896-ban készült el (olaj, vászon, 403×650 cm, a debreceni Déri Múzeum tulajdona. A harmadik, mű a Golgota 1884-ben készült el (olaj, vászon, 460×712 cm), s majdnem megsemmisült, mert 1905-ben első tulajdonosának, John Wanamaker multimilliomos amerikai kereskedőnek a háza leégett, a festményt úgy mentették meg a lángoktól, hogy kivágták a keretből. Néhány évvel később pótolták a hiányzó részeket.
Munkácsy a két óriásfestményével Amerikába is áthajózott, ahol a festő Kossuthéhoz fogható fogadtatásban részesült, a Golgota előtt állítólag letérdepeltek és imádkoztak az emberek. A képek egy amerikai üzletember tulajdonába kerültek, csak az Ecce homo volt látható 1924-től Debrecenben.
A trilógiát 1995-ben, Debrecenben lehetett először együtt megcsodálni, ezután több magyar városban állították ki, Budapesten több mint kétszázezren tekintették meg a Magyar Nemzeti Galériában, a képek 2012 végén tértek vissza az alföldi városba, a Déri Múzeum Munkácsy-termébe. A Golgotát végül a tulajdonosától, Pákh Imre Amerikában élő műgyűjtőtől 2019 januárjában vásárolta meg a magyar állam.
