Kiállítás az egyedülálló fa zsinagógából

Az egykori Magyar Királyság területén nem volt szokás, hogy egy-egy zsidó közösség fából építsen magának zsinagógát, de mégis van rá példa: az erdélyi Náznánfalva zsidósága fából emelt zsinagógát a 18. század második felében. A több száz éves épület a 20. század közepére sajnos teljesen elpusztult, ezért különösen becsesek azok a megmaradt darabjai, amelyek 1941-ben kerültek a budapesti zsidó múzeumba – emelik ki az intézmény MTI-hez eljuttatott közleményben.

Mint írják, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár fiatal munkatársát, Király Mátyást olyannyira megragadta a téma, hogy éveken át kutatta és tanulmányozta a kis erdélyi közösség zsinagógájának történetét. Többek között az ő kutatómunkájának eredménye, hogy Az írás a falon – Mikdás Meát címmel megnyílhat a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új tárlata, amelynek fókuszában a náznánfalvi maradványok állnak.

A tárlat megnyitóját a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (Budapest, VII. kerület, Dohány utca 2.) II. emeleti kiállítóterében vasárnap délután 5 órakor tartják.

A közleményben Király Mátyást idézik, aki elmondta: ez a kutatás különleges és fontos a múzeum életében, mivel a vészkorszak félresöpörte a tudományos színtérről a megmentett paneleket, így azok évtizedekre feledésbe merültek, pedig a megmaradt tárgyak egészen különleges világba engednek betekintést.

A kiállítás háttéranyagában felidézik, hogy Marosvásárhelyen – más királyi városokhoz hasonlóan – nem élhettek zsidók, ezért a város külterületén, a Barcsay család náznánfalvi birtokán telepedtek meg, ahol 1747-ben fából emeltek zsinagógát maguknak.

A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain festett imaszövegek voltak olvashatók. A Magyarországon egyedülálló fa zsinagógára egy levél már 1910-ben felhívta az akkor frissen alapított zsidó múzeum figyelmét. Végül 1941-ben tudtak megszerezni egy darabot a fa zsinagóga festett mennyezetéből, amikor a trianoni béke értelmében Romániának ítélt területet a bécsi döntés átmenetileg újra Magyarországhoz csatolta – írják az ismertetőben.

Az 1780-ból származó festett deszkaelemeket Balázs György szállította 1941-ben a budapesti zsidó múzeumba, ahol azokat a marosvásárhelyi zsidó hitközség ajándékaként leltározták. A becses tárgyat Kovács Levente és Ördög Edit restaurálta 2016-ban. Ez a tárgy is megtekinthető lesz a múzeum új tárlatán – emelik ki a közleményben.