Kultúra
Az építészet mindenkié
Bejelentette új programjait a Magyar Művészeti Akadémia
A Pesti Vigadó Makovecz-termében Turi Attila köszöntötte a résztvevőket, és a Magyar Kultúra napjára készülő gálaműsorról is beszélt, amelynek első részében Bartók Béla népdalfeldolgozásaiból hangzanak el szemelvények, valamint jazzimprovizációk. Olyan művészek lépnek színpadra, mint Kokas Katalin hegedűművész, Cakó Ferenc Kossuth-díjas animációs filmrendező, Dresch Mihály vagy éppen Ránki Dezső zongoraművész, a nemzet művésze.
Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből származó népénekekkel, népi imádságokkal folytatódik az est, majd Zsuráfszky Zoltán, a nemzet művésze két koreográfiáját láthatják a résztvevők a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában.
Ez alkalommal adják majd át először a Magyar Művészeti Akadémia elismerő okleveleit, amelyeket kiemelkedően magas színvonalú művészi tevékenység elismeréseként, a művészeti értékek közvetítésében és közkinccsé tételében, különösen a fiatalok támogatásában játszott meghatározó társadalmi szerepért adományoznak.
Turi Attila kiemelte a Jó kedvvel, bőséggel című ünnepi műsort is, amelyet gyermekekkel készítettek a Himnuszról.
Kiss János, az MMA alelnöke felelevenítette azt az időszakot, amikor még a covid idején eldöntötték, hogy vidéki régiós központokat hoznak létre az ország hét városában: Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben, pedig még nem is tudták, mikor lesz vége a pandémiának.
Az alelnök kiemelte, a központok létrehozásának az a célja, hogy az MMA és tagsága támogathassa a vidék kultúráját és művészeti projektjeit.
Kiss János arról is szólt, hogyan találtak helyszíneket. Mint mondta, az MMA akkori elnöke, Vashegyi György és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke között született egy megállapodás 2022. december 14-én, amelynek értelmében az MTA bizottsági épületeibe költözhettek be az MMA regionális központjai.
Azt is megtudtuk, hogy január 23-án Nagyváradon tartanak ülést az ottani akadémikusokkal és köztestületi tagokkal, mivel Erdélyben is létrejövőben van egy MMA-központ.
Rátóti Zoltán Kossuth-díjas színművész, rendező, az MMA alelnöke a székház arculatának megújulásáról beszélt, valamint arról, hogy miképpen alakulnak az MMA nemzetközi kapcsolatai.
Mint mondta, elindult a szentév Rómában, és a Vatikánban már látogatható Jankovics Marcell emlékkiállítása, amelyet Szemadám György festőművész nyitott meg. Az alelnök kiemelte, hogy az MMA-nak a Vatikánnal és a Római Magyar Intézettel is jó a kapcsolata.
Rátóti Zoltán arra is felhívta a figyelmet,hogy Keresztmetszet címmel megjelent egy kötet magyar és angol nyelven, amely a külföldi partnerek számára is bemutatja az MMA történetét, működését, kiemelkedő programjait.
A sajtótájékoztatón azt is megtudtuk, hogy havi rendszerességgel Jazzklub indul a Pesti Vigadó pincéjében, amely a fővárosi közönség mellett a környező szállodák vendégei számára is vonzó program lehet.
Richly Gábor, az MMA titkára arról beszélt, hogy a Magyar Művészeti Akadémia célja nemcsak az, hogy akadémikusai életművét bemutassa, megjelentesse, kiállítsa, hanem, hogy az igényes magyar kultúra, művészet születését, bemutatását, oktatását támogassa, adott esetben külső partnerek bevonásával.
Szólt az A-ZOPUS adatbázisról is, amely lehetővé teszi, hogy 500 kortárs előadó- és alkotóművész életútját és alkotásait bárki elérje a világhálón.
A támogatásokról szólva elmondta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, idén is művészeti tagozatonként 30 millió, összesen 270 millió forintnyi támogatásra lehet pályázni. Az első pályázati felhívás a magyar kultúra napját követően jelenik majd meg az MMA honlapján, a második felhívás pedig nyáron várható.
Ezen kívül kiemelt kulturális programok támogatására 130 millió forint, tagozati programok támogatására összesen 180 millió forint, regionális programokra összesen 80 millió forint, szakmai szervezetek működési támogatására pedig 90 millió forint áll majd rendelkezésre.
Művészeti ösztöndíjakra, díjakra és elismerésekre évente csaknem egymilliárd forintot fordít az akadémia. A főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a következő egy hónapban a nem akadémikus köztestületi tagságra lehet kérelmet benyújtani.
A rendezvény végén Turi Attila ismertette a Magyar Építészeti Központ és Múzeum 2025. évi megvalósítási fázisait. Kiemelte: közel egy éve eredményesen zárult a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervpályázata, a győztes a Tér és Forma Szeged Építéstervező KFT.–BIVAK studio KFT. közös pályázata lett. Az épület helye is megvan: a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán egy közel héthektáros terület.
„Ez a kincses pajta fantázianevű épület nem pusztán múzeum és szolgáltató központ. Szeretnénk olyan multivizuális teret létrehozni, amelyben vetítéssel, mozgó falakkal, zenével átélhető építészetünk belső lényege, a tér művészete – hangsúlyozta előadásában, amelyhez a látványterveket bemutató rövidfilm is tartozott.
Azt is kifejtette, hogy szerinte azért is fontos, hogy a múzeumban virtuálisan lehessen építkezni,mert így ugyanúgy szembesülhetünk a döntéseink következményeivel, felelősségével, ahogyan az építészek.
A múzeum mellé tervezték a Köztestületek Házát, ahol „ha valakinek építészeti gondja van, akkor itt egy helyen tudjon információkat szerezni, tájékozódni, tanácsot kérni” – fogalmazott Turi Attila az épületegyüttes kapcsán.
A sajtótájékoztatót Gózon Ákos főosztályvezető moderálta, majd felkérte a résztvevőket, hogy lépjenek a intézménycsalád kihelyezett asztalaihoz, ahol a Műcsarnok részéről Szegő György, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) részéről Almássy Kornél, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet
(MMA MMKI) asztalánál Csáji László Koppány, valamint Nagy Zsombor, a Pesti Vigadó vezetője és Szentmártoni János, az MMA Kiadó vezetője osztotta meg terveit, a közeljövő eseményeit és kiemelt programjait az érdeklődőkkel.
A Magyar Művészet idén is hat lapszámmal jelentkezik.
Az MMA Vadász Györgyről készült in memoriam filmje bekerült a 44. Magyar Filmszemle rövid versenyfilmjei közé.
Mint Szentmártoni Jánostól, az MMA kiadóvezetőjétől megtudtuk, azt tervezik többek közt, hogy kiadják Illyés Gyula 1913 és 1933 közötti levelezését, valamint Balaskó Jenő, Csáth Géza és Tinódi Lantos Sebestyén műveit. Folytatódnak az életműkiadások Cs. Szabó László, Grendel Lajos és Szilágyi István műveivel, és megjelent Szunyoghy András átdolgozott, kibővített albuma is A ló anatómiája címmel. Az MMA a Jókai 200, Barcsay 125 és Nagy László 100 évfordulókra való tekintettel a kiadó Jókai-regény, Barcsayról szól tanulmánykötet és Nagy László képzőművészeti album megjelentetésével tiszteleg a nagy alkotók munkássága előtt.
A Magyar Kultúra Napjára az MMA-MMKI (Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti-Módszertani Intézet) két programmal is készül. Január 22-én Mi lesz veled, nyomtatott könyv? címmel rendez konferenciát az olvasási szokásokról a Pesti Vigadóban, ugyanezen a napon a Walter Rózsi-villában A jövő építészete címmel új építészeti vitasorozat indul, melynek témája Makovecz Imre szellemi öröksége.
Az MMA-MMKI idén ünnepli tízéves fennállását. Február végén megnyílik Essentia Artis címmel az MMA ösztöndíjasainak kiállítása, szintén az intézet szervezésében, hamarosan kiírják az újabb három évre szóló ösztöndíjpályázatot is.
2026-ban pedig megjelenik A magyar fotóművészet 300 alkotója című kötet az MMA-MMKI és a MMA Fotóművészeti tagozatának együttműködésében.
