Rejtélyes görög felirat az ókori szfinxen

A tudósok évtizedeken át vizsgálták a rajzot és próbálták megfejteni a feliratot, azonban nem jártak sikerrel, talán azért, mert az ókori normáktól „szokatlan” módon, jobbról balra olvasható – írja a greekreporter.com.

A harmadik századi bronz szfinxszobor Dáciából származik, egy római tartományból, amely nagyrészt a mai Romániának felel meg.

Miután a 19. században felfedezték, a szobrot valamikor 1848 körül ellopták egy európai gróftól. Bár a szobor soha nem került elő, a szfinx részletes rajza megmaradt. A rajzon a szobor talapzatán egy maroknyi betűből álló felirat látható.

Az ókor egyik legfelismerhetőbb figurája, a szfinx számos formában ábrázolták a görög, közel-keleti és ázsiai civilizációkban. A szfinx, amelynek jellegzetességei között szerepel egy férfi vagy női emberi fej, egy oroszlán teste és egy óriási madár szárnyai, a hatalom szimbóluma.

A szárnyas oroszlán formáját öltő szfinxet „a műtárgy eredeti alkotói és használói egy mitikus istenség ábrázolásának tekintették, amelyet tiszteltek és imádtak” – mondta Peter Revesz, a tanulmány szerzője, a Nebraskai Egyetem professzora.

A tanulmány a Mediterranean Archaeology and Archaeometry című folyóiratban jelent meg.

„A betűk elsőre rejtélyesnek tűnhetnek – mondta Revesz –, de amint észrevesszük a tükrözést, a betűk könnyen felismerhetővé válnak, mint a görög ábécé betűi, néhány közülük archaikusabb formában.”

Az ősi ábécék vizsgálata után Revesz megállapította, hogy az üzenet egy görög betűkkel írt ősi vers.

Angolra lefordítva így szól: „Lám, lám, imádjátok: itt a szent oroszlán”, ami a szfinx tiszteletére vonatkozó parancsként értelmezhető.

A megfejtett vers azért figyelemre méltó, mert „a szfinxkultusz nem volt része a mainstream ókori római mitológiának, amelyben a ma sokak által ismert római istenek és istennők szerepelnek” – mondta Revesz.

„Egyedülálló, hogy ez a szfinxszobor egy kisebbségi vallásról nyújt némi feljegyzést a Római Birodalmon belül, amelyről sokkal ritkábbak a feljegyzések” – tette hozzá Revesz.

Az istenség ábrázolásai először Egyiptomban és a Közel-Kelet egyes részein jelentek meg a Kr. e. harmadik században, majd később az egész mediterrán világban megtalálhatóak voltak, az Oxford Classical Dictionary szerint.

A szöveg azért is rendhagyó, mert metrikus versként íródott, míg a korabeli feliratok többsége prózában íródott.

„Ezeknek a költői vonásoknak a használatával az írnok egy különleges szöveget választott, amelyet ráadásul gondosan és művészien épített fel” – mondta Revesz.