Kiket stigmatizál a tájnyelv?

A tájnyelvet használók gyakran stigmatizálva érzik magukat, és emiatt igyekeznek áttérni a köznyelvre, ez azonban egyfajta elszegényesedését is jelenti a nyelvünknek – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Szili Katalin.

Kiemelte: nyelvjárásaink megőrzése és elismerése nyelvgazdagságunk fennmaradását, a nemzet sokszínűségének megtartó erejét és a határon túli magyar közösségek megmaradását is segíti.

„Nyelvjárásaink a nemzeti művelődéstörténetünk és nemzeti identitásunk szerves részei, a magyar köznyelv gazdagítói, ezért meg kell őriznünk őket a magyar jövő számára, ez pedig csak akkor lehetséges, ha írott változatai is polgárjogot nyernek” – fogalmazott üzenetében Kásler Miklós, az MKI főigazgatója, akinek szavait Pomozi Péter, az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója olvasta fel.

Az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontja 2020-ban rendezte meg először a magyar nyelvjárás napját és a hozzá kapcsolódó konferenciát. A nyelvjárások, a folklór és az irodalom kapcsolatát a középpontba helyező idei tanácskozáson a Kárpát-medencei előadókon kívül észt, lett és kínai előadók is felszólalnak.