Kultúra

Bill Viola csendben nézős videói a NEO-ban

A csupasz képsorok köré mesélhető történetek és érzelmek bennünk vannak

A városligeti NEO Kortárs Művészeti Térben november 22-től látogatható Bill Viola (1951–2024) videóművész Csend című kiállítása. A világhírű alkotót a videóművészet Rembrantjaként vagy éppen high-tech Caravaggióként aposztrofálták a kritikusok.

Bill Viola csendben nézős videói a NEO-ban
Liget Projekt – A videóművészet Rembrandtja Magyarországon! – Bill Viola művei a városligeti NEO Kortárs Művészeti Térben
Fotó: MH/Balogh Dávid

Bill Viola alkotásai Magyarországon már korábban a MODEM-ben láthatók voltak csoportos kiállításon, de most mutatkozik be először önálló tárlattal. A Millennium Házában rendezett sajtótájékoztatón megtudhattuk a szervezőktől, úgy tervezték, személyesen részt vesz a megnyitón, de nyáron váratlanul elhunyt, így a most megnyílt kiállítás egyben emlékezés is a világhírű alkotóra.

A kiállítótér sötétjében elcsendesedve, padon üldögélve, külön-külön terekben három installációt, illetve egy a művésszel készült interjút tekinthet meg a látogató.

„Bill Violát a „videókorszak Rembrandtjaként” és „hi-tech Caravaggióként” jellemezték, videóművészete a régi mesterekre jellemző érzelmi mélységet és technikai tudást hordozza, miközben a modern technológiát használja a mélyebb emberi tapasztalatok feltárására” – írta róla a brit Royal Academy of Arts.

Bill Viola a videóművészet egyik legfontosabb alkotója, aki a műfaj hetvenes évekbeli kezdetei óta jelentős alkotások létrehozásával saját stílust teremtett. A New York Times így fogalmazott: A videóművészet innovatív felhasználásával mély, ősi érzéseket tud kiváltani – Viola a „legújabb technológiát használja a legősibb érzelmek felkavarására”.

A lassú, vágás nélküli mozgás, az analóg, trükkök nélküli kamerahasználat védjegyévé vált, amelyekkel Viola videóiban az emberi lét alapvető kérdéseit – az érzelmek változását, a születést, halált, szenvedést és a tudat állapotait – kutatja.

Munkássága elválaszthatatlanná vált a videóművészettől, hiszen ő az egyik alkotó, aki új irányt adott a hatvanas évektől induló új kifejezésmódnak: egy olyan oldalát használta ki a mozgóképnek, ami lehetőséget teremtett számára, hogy az elmélyülésről, a meditációról, a világ szellemi egységének megéléséről szóló munkákat hozzon létre.

Ezek a művek nem véletlenül váltak a műfaj nagy hatású alkotásaivá, mert leginkább az emberi létről, a szenvedésről, a megváltásról szólnak, amelyek forrásait Viola a művészettörténet klasszikus ábrázolásaiban, és az ezekhez kapcsolódó filozofikus és misztikus szövegekben kereste.

Viola műveit olyan rangos intézmények mutatták be, mint a párizsi Grand Palais – ahol retrospektív kiállítása lenyűgözte a közönséget –, valamint a New York-i Museum of Modern Art (MoMA), a Los Angeles County Museum of Art (LACMA), vagy a londoni Tate Modern, melyek központi szerepet játszottak a videóművészet elismertetésében. A Velencei Biennálén 1995-ben Viola képviselte az Amerikai Egyesült Államokat, és egyéni kiállításain bemutatott installációival és egycsatornás műveivel világszerte nagy hatást gyakorolt a videóművészet irányzataira.

„A NEO Kortárs Művészeti Tér a Millennium Háza része, amely immár öt éve várja a látogatókat. Ez az épület a Liget Budapest Projekt fontos sikertörténete, hiszen restaurálásával magyar építészet kiemelkedően fontos értékét és mementóját sikerült megmentenünk.

Nem véletlen, hogy az eredeti pompájában helyreállított évszázados épületre az elmúlt években több százezren voltak kíváncsiak. Nagy örömmel mondhatom, hogy a hosszú évtizedek hányattatásai után pedig sikerült végre a külsőhöz méltó tartalommal is feltölteni az épületet, ahogy a most nyíló kiállítás bizonyítja, a NEO Kulturális Tér a főváros kiemelt kulturális helyszínévé vált, a világ legfontosabb kortárs alkotóinak bemutatásával, programjaival, workshopjaival hidat teremt kortárs művészet és a közönség között” – emelte ki Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Lapunk kérdésére a vezérigazgató arról is beszélt, hogy a jövő évben megkezdődik az egykori Petőfi Csarnok helyén az Új Nemzeti Galéria építése, amely a tervek szerint 2029-ben készül el, és ennek eredményeképpen a magyar képzőművészet kiemelkedő újkori alkotásai párhuzamosan lesznek láthatóak a nemzetközi művekkel, így a Magyarországra látogató kulturális turista jobban megismerheti a magyar képzőművészetet. Illetve tervben van, hogy megépítik a Magyar Modern Fotótörténeti Múzeumot is.

A NEO Kortársművészeti Térben megrendezett Csend című kiállítás Bill Viola első magyarországi szerzői tárlata, melynek célja, hogy az alkotó munkáinak bemutatásával a meditatív művek világát hozza közel a nézőkhöz figyelmet, elcsendesedést, megnyugvást sugározva.

A kiállítás alkalmas arra is, hogy a pszichológia, a vallások, a technológia adta lehetőségek és a kultúrtörténeti szimbólumok iránt nyitott látogatók érdeklődését is felkeltse.

„Bill Viola rendszerint maga választotta zajt társít a képekhez, vagy, mint ahogyan a NEO kiállítására válogatott munkáin látható teljesen elhagyja a hangot, hogy azzal növelje a képsorok nézőre gyakorolt hatását” – mondta el a művészről Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora.

LIGET Projekt - A videóművészet Rembrandtja Magyarországon! -  Bill Viola művei a városligeti NEO Kortárs Művészeti Térben
Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora
Fotó: MH/Balogh Dávid

A tárlaton látható három mű mindegyike hang nélküli, így arra készteti a nézőt, hogy a képsorok pszichológiai aspektusaiban úgy mélyüljön el, hogy azok atmoszférájához adja hozzá a magában kialakuló esetleges hanghatást.

A három mű, a Csendes hegy, 2001, a Találkozás, 2012 és az Ősök, 2012, mind az emberi létezés különböző, pszichológiai értelemben súlyos pillanatait járják körül. A Csendes hegy két külön monitoron mutat egy férfit és egy nőt, akik portréit sokáig szemléljük, míg mindketten egy végtelennek tűnő, kétségbeesett, néma kiáltás mutatnak.

LIGET Projekt - A videóművészet Rembrandtja Magyarországon! -  Bill Viola művei a városligeti NEO Kortárs Művészeti Térben
Gyorgyevics Benedek a Millennim Háza újjáépítéséről beszél
Fotó: MH/Balogh Dávid

A Találkozás című alkotáson egy sivatagi tájat látunk, amelynek két szélső pontján egy-egy női alak tűnik fel és közeledik felénk. A kép előterébe érve egymás felé fordulnak és az idősebb átad egy tárgyat, szimbolikusan tudását és tapasztalatát a fiatalabbnak, majd mindketten visszamennek a másik útján a sivatagi mélységbe.

A harmadik mű, az Ősök pedig két alakot mutat, – Bill Viola fontosnak tarja, hogy a mű címével rokonsági viszonyukra utaljon – hasonlóan egy sivatagi térben közeledve, egy fiatalabb férfit és egy idősebb nőt. Közeledő útjuk során képüket egy ideig egy porvihar oldja fel a tájban, amiből megerősödve, tisztább körvonalakkal lépnek ki a néző felé.

Bill Viola (1951-2024) videóművész
Bill Viola (1951–2024) videóművész
Fotó: Liget Projekt

A műveket kiegészítő rövid riportfilmet Christian Lund készítette 2011-ben a Louisiana Museum of Modern Art részére.

Az itt látható három mű emberi viselkedésformákat, családi és generációs viszonyokat mutat, amelyeket a néző a művészre jellemző lassú képkezeléssel, elmélyültséggel ismerhet meg. A Csend című kiállítás – bár a Bill Violával és alkotótársával, feleségével, Kira Perovval együttműködésben készítették elő – a művész tragikus halála miatt életművének nagysága előtti tisztelgéssé vált.

„Bármit is »látunk« bele Viola műveibe, bármilyen érzelmet is azonosítunk vele, az végső soron a nézőben keletkezik. A jelentés a művészetében és így Viola műveiben is szubjektív következtetés, amit persze sejthet, irányíthat a művész, de soha nem tudhat biztosan: a művek átéléséhez hozzájárul a néző élete, tapasztalata és pillanatnyi állapota.

Silent Mountain - A csendes hegy - Bill Viola egyik híres alkotása, amelyet NEÓ-ban megtekinthetünk
Silent Mountain – A csendes hegy – Bill Viola egyik híres alkotása, amelyet NEO-ban megtekinthetünk
Fotó: Liget Projekt

A Csend című kiállítás erénye éppen az, hogy a nézőnek lehetőséget ad arra, hogy bevezetést kapjon Bill Viola művészetébe, de ezen túl annak rétegeit, a művész videóhoz való viszonyát, a műfaj megközelítés módjait is mutatja” – összegezte Petrányi Zsolt.

A sajtó képviselői nagyon élvezték a csendes képnézést, együtt üldögélést a vetítőtermek sötétjében, függetlenül attól, hogy korábban ismerték-e a művész munkásságát vagy sem.

Valamit átad az idősebb nő a fiatalnak
Valamit átad az idősebb nő a fiatalnak
Fotó: Liget Projekt

A kiállításhoz videó workshop kapcsolódik. Különleges tárlatvezetések és előadások, iskolai foglalkozások és szabadegyetem, valamint a társadalmi projekt alkotásaiból készült alternatív kiállítás és a művek különböző vetületeit bemutató podcastok, amelyek segítségével a szervezők arra bátorítják a nézőket, hogy merjék és tudják is egyénileg értelmezni az adott műveket.

Kapcsolódó írásaink