Hatalmi harcok és titkos szerelmi ösvények

Mi jut eszünkbe a nyolcvanas évekről? A rengeteg dallamos zene, a hatalmas válltömések, a tornyosra tupírozott, tépett frizurák, és hogy folyton a szexről volt szó. Meg a makkos cipő persze.

Az a fajta véres hatalmi harc, osztozkodás, amit a Disney-sorozatban látunk, Magyarországon csak a kilencvenes években vált érzékelhető valósággá a hírekben, és olykor a mindennapokban is. A Riválisokban egybeszövődik mindez, és a vidéki Anglia ízeivel gazdagodik, meg a tipikus, gyilkos angol humorral.

Az utóbbi húsz év történelmi filmjei már nem akarnak mindenben korhűek lenni, nem akarják görcsösen rekonstruálni egy kor látvány- és gondolatvilágát, hiszen annak a néző máshol is utánanézhet, hanem inkább azt mutatják meg, hogy aki átélte a korszakot, vagy beleásta magát, annak mi a fontos belőle, mi az, ami megérinti, és amit meg akar mutatni belőle.

A történelmi film mindig ürügy és lehetőség arra is, hogy a mai kor problémáiról, kínzó kérdéseiről beszéljenek az alkotók.

Például, hogy egy olyan elvetemülten nagyon rossz fiú, mint Rupert Campbell-Black (Alex Hassell) megjavulhat-e? Abbahagyhatja-e a röptében a legyet is üzemmódot, leszokhat-e arról, hogy másokon átgázoljon, intrikáljon, és ha leszokhat, és rendes, önfeláldozó, gondoskodó arisztokrata válhat belőle, akkor ki vagy mi kell ehhez, és milyen lépésekben valósítható meg?

Egy másik kínzó kérdés, hogy két gátlástalan, hataloméhes, röptében a legyet is, egymással rivalizáló fickó közül ki fog nyerni, és min múlik ez? Mi kell a győzelemhez? Jó sok fenyegetőzés? Véres tettek? Sok hazugság és rágalom? Vagy inkább változni kell? Kapcsolódni kell? Áldozatot kell hozni?

Az is érdekli az alkotókat, hogy egy atomizálódott közegben, ahol mindenkinek van sérelme is, frusztrációja is, titka is, féltenivalója is, meg ambíciója is, hogyan állhat fel egy egymást támogató, győztes csapat, más néven közösség, és ehhez is mi kell?

Meg lehet-e ezt valósítani egy olyan korban, amikor minden szomszédnak zöldebb a füve, és aki nem járogat félre, nem is hiszi el, hogy él?

Az is megkerülhetetlenül nagy kérdés, hogy az rendben van-e, hogy míg a sztárriporter férj (Aidan Turner) a nap 24 órájában hajtja a karrierjét, gyönyörű sztárszínésznő felesége (Victoria Smurfit) fölött úgy múlik el tíz év, hogy a családjáról gondoskodik egy vidéki kastélyban. És ha nincs ez így rendben, akkor mi történik, és ideális esetben minek kellene történnie?

A fentiekből látszik, hogy ebben a sorozatban nem babra megy a játék, amikor Lord Anthony Baddingham (David Tennant), a Corinium tévé igazgatója és Lord Rupert Campbell-Black összecsap, előbb a becsületért, aztán már a tehetséges, feltörekvő afro-amerikai nőért (Nefessa Williams) és a frekvenciáért.

A küzdelem óhatatlan résztvevője a BBC-től a kereskedelmi csatornához igazoló Declan O’Hara sztárriporter, aki a legelvetemültebb és legelbizakodottabb hírességeket is önvizsgálatra és megjavulásra készteti élő adásban. Szóval van mit nézni a talkshow-in.

O’Hara azonban Lord Baddingham alkalmazottja, így aztán főnöke parancsára kegyetlenül sárba kellene tipornia a legnagyobb angol nőfalónak tartott és a Baddingham által engesztelhetetlenül gyűlölt Campbell-Blacket, de a talkshow váratlan kimenetele átrendezi az erőviszonyokat a rivalizálók között.

Amíg nyolc részen át zajlik a két arisztokrata kakaskodása, a küzdelemnek sokan áldozatul esnek, munkájukat, lehetőségeiket, kapcsolataikat, reményeiket vagy akár az életüket vesztik.

Közben a tévéstábtagok és csaknem mindenki más is a filmben tiltott szerelmi ösvényekre lép. Férjek, feleségek szegnek esküt, lopnak pásztorórákat, hazudnak, titkolóznak. Irodaasztalokon, öltözőkben, mosdókban, bokrok közt úgy űzik a testi szerelmet, mintha csak pár óra lenne a világvégéig.

Persze közben rengeteg minőségi ital és sok nagyon gusztusos étel is elfogy. Mindez kastélyok pompás termeiben, gyönyörű kertekben, angliai erdei ösvényeken és mezőkön történik.

Pokoli aranykor a maga nemében ez is, ahogy a magyarországi nyolcvanas éveket nevezték egy dalban, de talán a covidviselt nemzedéknek most pont egy nagy adag, mohó életvágyra van szüksége, meg arra, hogy lásson ilyesmit, hogy valakik a sárdobáláson és a sérelmeiken túllépve össze tudnak fogni, és nyerni is tudnak.

És még szerelmet, igazi szenvedélyt is tudnak találni, akik igazán keresik, nem csak érdekszexet és összelopkodott pásztorórákat.

Riválisok – Rivals – 2024

Angol televíziós sorozat – 60’ részenként

Rendezte: Elliott Hegarthy és Dee Koppang O’Leary

9/10