Orbán Viktor: Hamarosan újra megindulhatunk a nagy dolgok felé

„’22 májusában jártunk itt utoljára, akkor nyitottuk meg az új Néprajzi Múzeumot, vagyis ezt az épületet. Ha visszaemlékeznek, akkor az még a nagy menetelés időszaka volt, akkor még a covid előtt voltunk, a járványok előtt, a háború előtt, a szankciók előtt és az infláció előtt – idézte fel.

Mint mondta, azóta a nagy tervek végrehajtása lelassult, „és azzal voltunk elfoglalva, hogy hogyan evickéljünk ki ezekből a bajokból”.

De mára úgy érezhetjük, hogy lassacskán valahogy túljutunk a válságokon. A ’25–26-os év a családok és a kisvállalkozások rendbetételének éve lesz, „de aztán megindulhatunk ismét a nagy dolgok felé. Ideje, hogy a tervezők ismét hegyezzék a ceruzáikat”.

A kormányfő hangsúlyozta: a Néprajzi Múzeum épülete kivételes, 2022 óta nem kevesebb, mint 12 nemzetközi díjban részesült: Svájcban, Hollandiában, Kínában, Szingapúrban, a németeknél, az olaszoknál, a franciáknál, „és még a nagy víz túloldalán is elismerőn írtak róla”.

„A világban szoktak épülni széles elismerést kiváltó épületek, aminek mindenki örül. De kétszeresen örül az ember szíve, ha egy nagyszerű épületet magyar embernek, ez esetben Ferencz Marcellnek köszönhetünk. Nélküle ma nem állhatnánk itt. Köszönjük nekik és gratulálunk az elismerésekhez” – tette hozzá.

Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy a mostani múzeum átadó szerves része a kormány az egész Városliget megújítását célzó erőfeszítéseiknek.

„Mi úgy gondoljuk, hogy a Városliget nem csak egy közpark, hanem a magyar nemzeti kultúra egyik zarándokhelye is. (…) Húsz évvel ezelőtt viszont botrányos állapotban volt. A főváros nem volt abban a helyzetben, vagy talán nem is akart javítani az állapotán, ezért a kormánynak kellett lépnie. Így eldöntöttük, hogy rendbe tesszük és megújítjuk. Egy folyamatosan, sőt látványosan fejlődő és erősödő országhoz mégsem illik, hogy egy ilyen kopott és leharcolt nagy parkja legyen. Ezért elindítottuk a Liget Budapest Projektet” – mondta, s aláhúzta, hogy a millennium óta nem látott léptékű kulturális építkezésekkel gazdagodott az ország.

„A Liget megújítása lendületesen halad. Most egy új állandó kiállítást hoztak létre itt a Néprajzi Múzeumban, ezt ünnepeljük ma. Most már nem csak a külsőt lehet díjazni, hanem a belsőt is. A mai naptól ezzel az állandó kiállítással a néprajzi múzeum épülete végre betöltheti hivatását, helyet ad a magyar népi kultúra tárgyi emlékeinek” – folytatta a kormányfő.

Ezek után hangot adott véleményének, amely szerint a hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket, és mi magyarok csak akkor maradhatunk meg, ha megéljük a kultúránkat és a hagyományainkat.

„A világ óriási változásokon megy keresztül. A technológia újításai fenekestül felforgatják az életünket. Nap mint nap emberek milliói kelnek útra, hogy új otthont találjanak maguknak. Felfordulás és háború. A szomszédunkban is véres háború dúl. Minden változik. A változás pedig minket, magyarokat is komoly feladat elé állunk. Először is el kell dönteni, melyik változás jó nekünk, és melyik van a kárunkra. Mérlegelnünk kell. Mérlegelnünk kell és ehhez szükséges egy stabil archimédeszi pont. A magyar élet és a magyar jövő archimédeszi pontja a magyar kultúra” – mutatott rá.

Végezetül a néprajzi emlékeinkhez visszanyúlva a hagyományos értékrend fontosságáról beszél.

Egyebek mellett azt mondta: „Tárgyaink elárulják, milyen emberek vagyunk. Ha a régi idők magyarjainak tárgyaira nézünk, csodálatos világ tárul elénk. (…) Régi leányok tulipános ládái. A tulipán, a ládán a nő, a megfordított szív a férfi, ilyen a házasság. Az anya nő, az apa pedig férfi. Ilyenek egy egészséges magyar világ tárgyai, ahol még természetes helyükön vannak a dolgok.”

„Ha egy nemzet elveszíti népi kultúráját, akkor elveszíti a képességét, hogy megítélje, mi a jó és mi a rossz, összezavarodik, nem tudja, mi az, ami a kárára és mi az, ami a hasznára van. És akkor jönnek a zavaros eszmék, a fonákjára fordított igazságok, abszurd okoskodások, hogy például a család nem egy férfi és egy nő életközössége, hanem ötletszerű konfigurációk végtelen változata. Hogy a sokszínűség akkor is érték, ha bűnözést és terrort szül. Vagy hogy békében élhessünk, ezért folytatnunk kell egy reménytelen háborút” – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

Majd beszédét azzal zárta: „Adjunk hálát a Jóistennek, hogy nálunk még helyükön vannak a dolgok, még működik a józan ész, s fennáll a rend, ami a népi kultúrából átszivárog a mai életünkbe.”