Kultúra
Hankó Balázs: A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt Erdélyben is biztosítani kell
A tárcavezető a Határok nélküli oktatási lehetőségek – hazai érvényesülés és magyarországi képzések című kerekasztal-beszélgetésen vett részt. A 15. Kolozsvári Magyar Napok keretében, az Ifjúsági udvarban tartott panelbeszélgetés másik két meghívottja Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár és Szabó Ödön parlamenti képviselő, a román képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke volt. A Jakabffy Elemér Alapítvány szervezte eseményt László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke moderálta.
Hankó Balázs rámutatott: Erdélyben is szakképzett munkaerőre van szükség, és ahhoz, hogy a térségnek versenyképes, magyar identitástudattal rendelkező fiatalsága legyen, a képzési formák mellé ösztöndíjrendszert is párosítani kell, a meglévőket pedig erősíteni szükséges – mondta.
Arra is kitért, hogy Magyarországon csak a hiánypótló képzéseket kell biztosítani a külhoni fiataloknak, és oly módon, hogy elvégzésük után a szülőföldjükre való hazatérést szorgalmazzák, olyan ösztöndíjrendszert kell kiépíteni, mellyel ezt támogatják – mondta.
A miniszter szerint a Bukarestben, Brassóban, Temesváron román nyelvű képzésben részesülő erdélyi magyar fiatalok számára is ki kell dolgozni egy ösztöndíjat, mely arra ösztönzi őket, hogy hazatérjenek szülőföldjükre, és a tanultakat a saját közösségük érdekében hasznosítsák.
Hangsúlyozta: a felsőoktatásnak és a szakképzésnek egyaránt direkt munkaerőpiaci kimenete kell legyen, és az egyetemeknek az adott térség gazdasági motorjaiként garantálni kell, hogy diákjaik a képzés elvégzése után képesek legyenek elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Úgy vélte, a modellváltás ezen eleme nagyon fontos, hiszen „a fiatalok sikere a nemzet sikere”.
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár hangsúlyozta: továbbra is nagyon fontos a Kárpát-medencei felsőoktatási tér erősítése. Ennek érdekében működtetik például a Makovecz-programot, amelyet igyekeznek a külhoni intézmények javaslatai alapján alakítani oly módon, hogy az intézmények között élő kapcsolat, valós együttműködés legyen.
Elmondta: a modellváltással az egyetemek lettek a térségek motorjai, a diák már az itt szerzett kapcsolatai révén képes elhelyezkedni. A támogatási programok is ezt szolgálják, a pedagógusképzésben például támogatják, ha a végzettek hosszabb időtartamra vállalnak munkát, vagy hátrányos helyzetű térségben helyezkednek el – mondta.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatási szakpolitikusa a romániai felsőoktatásról szólva rámutatott: az elmúlt 30 évben folyamatosan bővült a törvényi keret és az oktatási kínálat is. A tavaly elfogadott új oktatási törvény ráadásul „pozitív diszkriminációt” alkalmaz a kisebbségi diákok esetében, azokon az egyetemeken is külön helyeket tartanak fel számukra, ahol nem tanulhatnak anyanyelvükön. A politikus szerint a következő időszakban a jogszabály előírásainak életbeléptetésén kell dolgozni, ami Romániában „sohasem egy rövid út”.
A kihívások közé sorolta, hogy Románia európai viszonylatban sereghajtó az egyetemet végzettek számát tekintve, ez az arány mindössze 23 százalék, és az erdélyi magyar közösség a romániai átlagnál is rosszabbul áll – mondta.
Emlékeztetett: a román–magyar határ térségében még mindig sok partiumi magyar fiatalt vonzanak az anyaországi egyetemek, és szerinte a jövőben ennek a hatásnak a „tompítására” kell törekedni. Az erdélyi magyarságot hosszú távon nem szabad értelmiség nélkül hagyni – húzta alá.
Külön kitért a nyelvtudás fontosságára, aláhúzva: a román nyelv ismerete mellett az angol, német nyelvtudás is felértékelődött amiatt, hogy Romániába egyre több cég érkezik a nemzetközi piacról.