Kultúra

A Petőfi-busz kiemelt példája a múzeumi innovációnak

Az utazótárlat tíz emblematikus tárgyon keresztül mutatja be Petőfi életútját

A Petőfi-busz az egyik kiemelt példája a múzeumi innovációnak, amely közelebb hozza a tudást, a közös örökségünk és identitásunk alapját a látogatókhoz – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára pénteken a Petőfi-busz utolsó állomásán, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.

A Petőfi-busz kiemelt példája a múzeumi innovációnak
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Petőfi-busz utolsó állomásán, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében 2024. június 28-án. A Petőfi Irodalmi Múzeum utazó tárlata, amely a költő életművét mutatta be, a Petőfi-év egyik kiemelt kezdeményezése volt; 2022. augusztus 30-án indul útjára a Nemzeti Múzeum elől
Fotó: MTI/Soós Lajos

Vincze Máté elmondta, hogy az utazókiállítás sok érdeklődőt vonzott Magyarországon és a határon túl is.

Megjegyezte, hogy a múzeumpedagógusok kiemelkedő munkájának köszönhetően újabb és újabb módszerekkel viszik közelebb az emberekhez a magyar kultúrát. Ma már a muzeológia Magyarországon innovációt és élményalapú tanítást jelent, és ebben olyan sikeresek a magyar szakemberek, hogy nemzetközi példáknak is alapul szolgálnak – tette hozzá.

Mint mondta, Petőfiről minden településen van elnevezve utca, de ő az, aki Magyarországon és a Kárpát-medencében a legtöbb helyen megfordult, akár mint vándorszínész, keresett költő vagy a kor „médiasztárja”. „Az, hogy egy busz emlékezik meg róla születése 200. évfordulóján, az adta magát” – mutatott rá Vincze Máté.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke elmondta, hogy Petőfi a Kárpát-medencét legtöbbször gyalog vagy szekéren járta be, így megismerhette a magyar valóságot.

Mivel a magyar kultúra ma is fővárosi központú, ezért azt el kell vinni a magyar településekre – mutatott rá, hozzátéve: a Petőfi-busz több ember ambiciózus munkája eredményeként jött létre.

A Petőfi 200 kiegészítő rendezvényeként a Magyar Géniusz Program is futott, amely a vidéki múzeumokat célozta meg, „így sok kincset tudtunk a köz elé tárni” – emlékeztetett.

Demeter Szilárd szerint a magyar muzeológiának a falakon kívülre kell vinnie a múzeumokban őrzött és gondozott tudást. Erre egyik jó gyakorlat a Petőfi-busz, valamint a vándorkiállítások és a múzeumpedagógiai vándorprogram.

Az MNMKK elnöke az eseményen kitért arra is, hogy Török Petra hétfőtől főigazgatóként fogja vezetni a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM), míg Zsigmond Péter szintén hétfőtől a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztját tölti be.

Török Petra, a PIM megbízott főigazgatója felidézte, hogy huszonkét hónappal ezelőtt, 2022. augusztus 30-án indul útjára a Nemzeti Múzeum elől a Petőfi-busz, a PIM mozgó kiállítása, amely a Petőfi-év egyik kiemelt kezdeményezése volt.

Az „Átröpűlök hosszában hazámon” című utazó tárlat 400 helyszínt keresett fel, 547 napon át üzemelt, 24 ezer kilométert tett meg. A tárlat 90 ezer látogatót fogadott, 65 olyan településen is járt, ahol Petőfi is megfordult élete során – sorolta.

Az utazótárlat, amely vasárnapig a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében ingyenesen látogatható, tíz emblematikus tárgyon keresztül mutatja be Petőfi életútját, törekvéseit, érzéseit és hazaszeretetét.

Török Petra beszélt arról is, hogy a Petőfi-busz mellett befejeződik a János vitéz (h)arcai című utazó múzeumpedagógiai sorozat, amely 96 helyszínre jutott el a Kárpát-medencében és mintegy 20 ezer résztvevőt ért el. Ez egy olyan program, amely a drámapedagógia és a bábjáték módszereit közös játékban alkalmazva mutatja be Petőfi klasszikusát – tette hozzá.

Beszámolt arról is, hogy jövő év februárjában megnyílik a Jókai Mór születésének 200. évfordulója előtt tisztelgő kiállítás. Ez alkalomból – a tervek szerint – szintén egy mozgó busszal szeretnék Jókai munkásságát és életművét népszerűsíteni.

Kapcsolódó írásaink