Kultúra

Liebmann Béla és Enyedi Zoltán fotóiból jelentetett meg kötetet a Móra-múzeum

A képek és a lapszámok összekapcsolása további kutatási lehetőségeket rejt

A diktatúrák tükre címmel két országos jelentőségű szegedi fotóriporter, Liebmann Béla és Enyedi Zoltán 1945 és 1988 között készített képeiből válogató kötetet jelentetett meg a Móra Ferenc Múzeum, az albumot pénteken mutatták be.

Liebmann Béla és Enyedi Zoltán fotóiból jelentetett meg kötetet a Móra-múzeum
A diktatúrák tükre címmel, Liebmann Béla és Enyedi Zoltán 1945 és 1988 között készített képeiből válogató kötetet jelentetett meg a Móra Ferenc Múzeum
Fotó: Facebook/Móra Ferenc Múzeum

Hegedűs Anita muzeológus, a kötet egyik szerkesztője az MTI-nek elmondta, Liebmann Béla 1922-től élt Szegeden. Első fotóriporteri korszaka az 1930-as években kezdődött, ekkor fővárosi lapok közölték képeit, amelyeket a többi közt a színházban, a Szegedi Szabadtéri Játékokon készített, de bejáratos volt Szent-Györgyi Alberthez, és dolgozott Móra Ferenccel is a múzeumigazgató ásatásain. A vészkorszak során Liebmann Béla feleségét és lányát meggyilkolták, ő azonban visszatért a városba, ahol nekilátott a háború utáni Szeged politikai eseményeinek képi dokumentálásához. Ahogy magáról fogalmazott, egész életében független fotóriporter volt, képei azonban hosszú éveken át meghatározók voltak a Délmagyarországban.

Enyedi Zoltán 1960-tól csaknem negyven éven át dolgozott a Csongrád Megyei Hírlap, majd a Délvilág fotóriportereként. Fontos megyei eseményekről készült képeit közölte a Délmagyarország, de fotóira igényt tartottak az országos lapok is.

Liebmann Béla képeiből mintegy kilencezer negatívot őriz a Móra-múzeum. Enyedi Zoltán teljes – hatvanezer képet tartalmazó – hagyatéka a fotóriporter 2009 halálát követően röviddel a közgyűjteménybe került – közölte a muzeológus.

Az Enyedi-fotók digitalizálása már korábban elkezdődött, ezek feldolgozása némileg egyszerűbb volt, mert a fotóriporter jól adatolta képeit, pontosan rögzítette, mikor, hol készült a kép és kik szerepelnek rajta. Liebmann Béla fotóinak feldolgozása – az adathiányok miatt – komolyabb kihívást jelentett. Végül az hozott megoldást, hogy Sólyom Péter, a múzeum helytörténeti gyűjteményének munkatársa fordított kereséssel online adatbázisokban azonosítani tudta, hogy a képek, hol, mikor és melyik újságban jelentek meg – mondta Hegedűs Anita.

Hozzátette: a képek és a lapszámok összekapcsolása a sajtótörténészek számára további kutatási lehetőségeket is rejt, megvizsgálható, hogy a Liebmann Béla által egy eseményen elkészített képek közül melyiket választotta a szerkesztő és milyen kivágásban tette a lapba.

Az elmúlt két évben a fotógyűjtemények digitalizálását, kutatását a múzeum a Magyar Géniusz Program keretében valósult projektje tette lehetővé. Ennek részeként ismeretterjesztő előadásokat, tudományos konferenciát is tartottak, és válik elérhetővé a képek egy része a múzeum honlapján és gyűjteménykezelő-oldalán, valamin készült el az új kötet – tudatta Hegedűs Anita.

A kiadvány elején három tanulmány olvasható. Az elsőben Medgyesi Konstantin a fotók jelentőségéről ír, a másodikban Panek Sándor Liebmann Béla munkásságát mutatja be, míg a harmadikban Bakos András Enyedi Zoltánt ismerteti meg a közönséggel.

Az album első részében a diktatúra névadói, Rákosi Mátyás és Kádár János szegedi látogatásairól fennmaradt fotókkal találkozhatnak az érdeklődők. A második fejezetben szegedi közterek és épületek jelennek meg, nem egyszer politikai rendezvények helyszíneiként. A következő blokkokban a korszak közszereplőiről, illetve tömegrendezvényeiről láthatók képek. Az utolsó fejezetben pedig a hétköznapok pillanataiba engednek betekintést a szerkesztők a fotókon keresztül.

Kapcsolódó írásaink