Kultúra

A Magyar Géniusz Program hatvannál több kiállítás létrehozását segíti elő

A háromezer éves leletanyagok abban segítenek, hogy jobban megértsük a múltat

A Magyar Géniusz Program 2024 végéig 38 állandó és 26 időszaki kiállítás, illetve 39 tudományos projekt megvalósítását segíti elő – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Baján.

A Magyar Géniusz Program hatvannál több kiállítás létrehozását segíti elő
Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Géniusz Program zárórendezvényén, a Kamilla, a fény leánya – Ruha teszi a nőt? Bronzkori divatirányzat vagy kulturális hovatartozás? című kiállítás megnyitóján a bajai Türr István Múzeumban, 2024. június 21-én
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Zsigó Róbert a Magyar Géniusz Program zárórendezvényén, a Kamilla, a fény leánya – Ruha teszi a nőt? Bronzkori divatirányzat vagy kulturális hovatartozás? című kiállítás megnyitóján közölte: az időszámítás előtt 1540 és 1430 között Sükösdnél eltemetett fiatal nő sírjának egyedisége és különlegessége abban rejlik, hogy korábban még soha nem találtak érintetlen bronzkori csontvázat tartalmazó sírt.

A Kamilla, a fény leánya - Ruha teszi a nőt? Bronzkori divatirányzat vagy kulturális hovatartozás? című kiállítás részlete a bajai Türr István Múzeumban a megnyitó napján, 2024. június 21-én
A Kamilla, a fény leánya – Ruha teszi a nőt? Bronzkori divatirányzat vagy kulturális hovatartozás? című kiállítás részlete a bajai Türr István Múzeumban a megnyitó napján, 2024. június 21-én
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

„Ezek a több mint háromezer éves leletanyagok abban segítenek, hogy jobban megértsük a múltat, és meghatározzuk helyünket a mai kultúrában” – fogalmazott.

„A családi sírhelyeket megrendüléssel és hálával ápoljuk, a nemzeti sírhelyeket büszkeséggel gondozzuk, előttük tisztelettel adózunk. A nemzeti emlékezetet is megelőző sírhelyeket viszont kutatással igyekszünk megőrizni a jövőnek, tanulságul megóvni a következő generációknak, mert mindez emberi kötelesség” – mondta az államtitkár.

A bajai Türr István Múzeum és a Bácskai Művelődési Központ tárlatmegnyitója egyúttal a NOBORDER – Határ, ami nem választ el című IPA-program nyitórendezvénye is.

Zsigó Róbert kiemelte: a Magyar Géniusz Program tette lehetővé a tudományok közötti kapcsolatok kialakítását, amelyben hat múzeum, tíz magyar és egy lengyel tudományos intézet vett részt. Az Interreg IPA-program pedig abban segít, hogy a kutatás során megszerzett tudás a határon túlra is eljusson – tette hozzá.

Végh Katalin, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének ügyvezető igazgatója, a Magyar Géniusz Program koordinátora elmondta: a több mint hárommilliárd forint keretösszegű programot a Nemzeti Kulturális Alap hirdette meg, szakmailag a szövetség koordinálja.

Az igazgató szerint a három éve zajló program üzenete az, hogy „a vidéki muzeológia érték, méghozzá a magyar kultúrát megtartó érték”, célja pedig a múzeum-népszerűsítés, a Kárpát-medencei múzeumok rendjének kialakítása és „a vidék szerethetőségnek” múzeumi eszközökkel való támogatása.

Felidézte, hogy arányaiban a Bács-Kiskun vármegyei pályázókhoz került a Géniusz-támogatás legnagyobb része, 9,1 százaléka, hiszen kilenc pályázatra összesen 242 867 368 forintot költhettek.

A programnak köszönhető az a vándorkiállítás, amely a magyar muzeológia történetének egyik legjelentősebb kiállításvándoroltatása volt az elmúlt két évben, továbbá az a mintegy száz új múzeumi fejlesztés, amelyet 71 település 71 intézménye kapott. A magyar muzeológia számos új kiállítással, kutatási programmal, konferenciával, kiadvánnyal, tanulmánykötettel is gazdagodott – fogalmazott.

A vándortárlatot 155 ezren látták, a száz projekt átadásán pedig hozzávetőleg harmincezren vettek részt – tette hozzá.

Kulcsár Gabriella, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének igazgatója elmondta: 2020 végén Sükösd határában, az Árpás-dűlőben a bajai Türr István Múzeum munkatársai egy bronzkori, különösen gazdag ékszermellékletekkel ellátott temetkezést tártak fel. Az előkerült leletek a késő bronzkorban élt, kiemelkedő társadalmi helyzetű nő temetkezését jelzik. Az ezt követő ásatások ugyanitt további 28 sírt tártak fel.

Hangsúlyozta: a halomsíros kultúra női sírjaiból ismert ékszerek tudományos kutatásai nyomán feltételezhető, hogy a kultúra jelentős elterjedési területén – a jelenlegi Németország, Csehország, Nyugat-és Dél-Lengyelország, Kárpát-medence – az előkelő nők jellemzően hasonló típusú ékszert, viseletet hordtak. A régészeti leletek tehát megerősítik, hogy ez a régió már 3000-4000 évvel ezelőtt is szerves része volt egy olyan nagy bronzkori közösségnek, amely Európa középső, jelentős részét uralta.

Mint mondta: a kiállítás a bronzkori temető különleges ékszerleleteinek interdiszciplináris vizsgálatával a női viseleteken keresztül szeretné felhívni a figyelmet arra a sokszínű és gazdag tudásra, amelyet az öltözék elárul viselőjéről, a közösségről, a helyről, amelyhez tartozik, amelyben él.

A tárlaton a bronzkor mellett megelevenednek a 20. századi Bácska népviseleti elemei, és olyan szimbolikus jelentést hordozó népviseletek láthatók, amelyek őskori előképeit az évezredek már elpusztítottak – tette hozzá.

Nyirati Klára (Sikeres Bajáért Egyesület) Baja polgármestere arról beszélt, hogy a kiállítás a bronzkorba viszi el a látogatót, „múltunk egy darabját tárja fel, és őseink nyomait fedezhetjük itt fel”.

N. Kovács Zita művészettörténész, múzeumigazgató szerint a kultúrát nem lehet csak úgy megteremteni, csak úgy a semmiből létrehozni, mert a kultúra nemcsak értékteremtés és értékmentés, nem a gondolkodás, a tudomány vagy a művészetek akadémiája, és nem is egyfajta kulturális seregszemlén született eredmény.

Kapcsolódó írásaink