Kultúra

Asszonyhűségről szóló dráma Margaret Atwood regényéből

Pénelopeia a Maladype Színház előadásában

Maladype Színház május 31-én 19 órakor mutatja be Budapesten a Harmadik Hely Színpadán (Bimbó út 37.) Margaret Atwood mítoszadaptációját Pénelopeia címmel. Pénelopé az asszonyhűség megtestesítője Homérosz Odüsszeia című eposzában. Az ő szemszögéből meséli el az eposzban szereplő eseményeket a mű. A regény, amelyből a most látható darab készült, 2005-ben született, és nagy sikert aratott.

Asszonyhűségről szóló dráma Margaret Atwood regényéből
A regény és a belőle készült előadás Pénelopé, a bátor és találékony feleség szemszögéből meséli el az Odüsszeiában szereplő eseményeket
Fotó: Maladype Színház/Németh Monika

Pénelopeia Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi, sajátos mítoszadaptációja: Pénelopé történetének modern kori visszhangja és tükröződése, drámai szerkezetbe átültetve. A 2005-ben írt, nagy sikerű regény (fordító: Géher István) sok szálon futó színpadi feldolgozása a Hádész fogságában őrlődő Pénelopé tragikus sorsának meghosszabbítása, a szolgálólányok életét követelő, kegyetlen gyilkosság miatt érzett fájdalom és bűntudat kivetülése.

Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait. A rendezői koncepció érzékenyen integrálja az előadás sokrétű szövetébe az Odüsszeusz és a fia, Télemakhosz által felakasztatott tizenkét szolgálólány titkokkal teli történetét és megöletésük erkölcsi vetületeit. A Magyarországon először színpadra álmodott történet főszereplője Varga Gabriella. Unokanővérét, Helenét Orbán Nelli, szolgálólányait Bajkó Edina kelti életre.

A Maladype Színház magyar–makedón–lengyel koprodukcióban készülő legújabb bemutatója egy olyan változatos színházi műfajokban kiteljesedő összművészeti produkciót ígér, amely a közönség számára a személyes és a közös felismerésekben is átélhető kaleidoszkópszerű játékélmény lehetőségét adja.

A rendhagyó dramaturgiára épülő rendezői elképzelés a sajátos tartalmi-formai egységek, valamint a kivételes kombinációban megfogalmazódó verbális, akusztikus és vizuális ingerek által teremti meg a színésznők virtuóz jelenlétére épülő előadás egyedi rendszerét.

Az összművészeti alkotás zenéjét Kovács Adrián zeneszerző jegyzi, akinek nevéhez olyan emblematikus előadások kapcsolódnak, mint a Liliomfi, Kinek az ég alatt már senkije sincsen, A diktátor, A Pendragon-legenda, A nagy Gatsby, a Veszedelmes viszonyok vagy a Szerelmek városa.

Az előadás július 22-én a Gyulai Várszínház Kamaratermében látható.

Kapcsolódó írásaink