Kultúra

Magyarországon tavaly csaknem egymilliárd dollárt költöttek el külföldi filmes produkciók

Csaknem egymilliárd dollárt költöttek el tavaly Magyarországon külföldi filmes produkciók, az összeg megnégyszereződött 2018-hoz képest – hangzott el a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, valamint Kemény Ildikó, Robert Lantos és Mike Goodridge producerek részvételével rendezett pódiumbeszélgetésen.

Magyarországon tavaly csaknem egymilliárd dollárt költöttek el külföldi filmes produkciók
A Nemzeti Filmintézet által közreadott képen Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos (k), mellette Kemény Ildikó (Pioneer Pictures, b2), Mike Goodridge (Good Chaos, b) és Robert Lantos (Serendipity Point Films, j2) producerek, valamint Mia Galuppo moderátor (j) a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon rendezett pódiumbeszélgetésen 2024. május 18-án
Fotó: MTI/Nemzeti Filmintézet/Claire Lebeau

A Magyarországon gyorsan növekvő filmipar kihívásai címmel pénteken rendezett beszélgetést követően Káel Csaba az MTI-nek elmondta: az európai uniós csatlakozás után Magyarország volt az első közép-kelet-európai ország, amely húsz évvel ezelőtt elindította a filmgyártáshoz kapcsolódó adó-visszatérítési rendszert.

Az adókedvezményeknek köszönhetően tavaly csaknem egymilliárd dollárt költöttek el Magyarországon a filmes produkciók. Az összeg megnégyszereződött 2018-hoz képest, s mindez komoly adóbevételt is eredményez Magyarországnak, valamint nagyon jelentős a reklám- és promóciós hatása az ország szempontjából, hiszen rengeteg sztárprodukció vissza is tér – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Véleménye szerint a gyors növekedés részben annak köszönhető, hogy amikor a koronavírus-járvány miatt számos forgatás leállt Hollywoodban, Magyarország kidolgozott egy olyan szabályozási rendszert, amely lehetővé tette bizonyos filmes munkák folytatását a járvány idején is. Ennek köszönhetően a Dűne című szuperprodukció forgatása folytatódhatott Magyarországon akkor, amikor az Egyesült Államokban még nem lehetett forgatni, s ez számos nagyköltségvetésű filmet visszavonzott Magyarországra.

„Nekünk arra kellett koncentrálnunk, hogy ne veszítsük el azokat a produkciókat, amelyek visszatértek Magyarországra, s ezeket szakmai oldalról nagyon erősen támogattuk, valamint elkezdtük erősíteni a koprodukciós projekteket, amelynek eredményeként tucatnyi koprodukciós film jött létre” – mutatott rá.

Mindemelett megkezdődött a magyar filmlaboratórium fejlesztése is, ami Káel Csaba szerint azért fontos dolog, mert Európában már alig van olyan hely, ahol filmre gyártott anyaggal dolgoznak.

A produkciók számának növelésével a kapacitásokat is bővíteni kezdte Magyarország, így a koronavírus-járvány utáni gazdasági fejlesztési pályázatok részeként stúdiófejlesztés kezdődött: idén Fóton négy új stúdió készül el tízezer négyzetméteres területen. Összességében 22 százalékkal fog nőni a magyarországi stúdiókapacitás – jelezte a kormánybiztos.

Az oktatási program fejlesztésére is jelentős figyelmet fordít a Nemzeti Filmintézet, mégpedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek (SZFE) és más oktatási intézményeknek nyújtott szakemberképzési támogatással. Az SZFE-n Európában egyedülálló képzés indult a stúdiók irányába, ami a LED-technikának köszönhetően filmes hátterek gyártását célozza – mondta a kormánybiztos.

Emlékeztett arra, hogy a zenei iparral is szorosabb lett az együttműködés. Példaként említette, hogy Francis Ford Coppola a cannes-i fesztivál hivatalos versenyében bemutatott, Megalopolis című filmjének zenei felvételei Budapesten készültek a Nemzeti Filmharmonikusok közreműködésével. A turisztikai ipar is szorosabbra fűzte kapcsolatait a filmes produkciókkal, a szállodafejlesztéseknek köszönhetően egyre több az ötcsillagos hotel és egyéb lakáskínálat azok számára, akik hosszabb időre érkeznek Magyarországra sorozatokat gyártani.

Kapcsolódó írásaink