Balatonalmádi templomai

Egy évvel ezelőtt aztán, fél évszázad elteltével, 2022 szeptemberében ismét ünnepelni gyűltek össze Balatonalmádi vörösberényi városrészének lakói. A Veszprémi Főegyházmegye, a magyar kormány, Balatonalmádi önkormányzata támogatásával, valamint a hívek adományának köszönhetően megújult a Loyolai Szent Ignác plébániatemplom és orgonája, velük együtt az épület környezete is.

A jezsuita rendet, igaz, 1773-ban feloszlatták, a vagyon a királyi kamara kezébe került, de a kolostor épületében és a hozzá tartozó birtokon jószágkormányzónak megtartották a jezsuita Buffler Gáspárt. Ő irányította a templomépítést Vörösberényben. Sokáig vitatott volt, hogy ki készítette annak remekmívű barokk freskóit. Végül a művészettörténészek arra jutottak, hogy egy svájci származású veszprémi festő, Bucher Xavér Ferenc festette. A mennyezetképek a rendalapító Szent Ignác életéről szólnak, a sekrestyében különös hangulatot áraszt a Mózes-freskó. A templom orgonája a kiváló bencés zenetanár, tudós és orgonatervező, Szigeti Kilián tervei alapján készült.

Irány a Balaton, lejövünk a vörösberényi hegyről és szemügyre vesszük Almádi központjában a Szent Imre plébániatemplomot is. Medgyasszay István tervezte, 1930-ban épült fel. Különlegessége, hogy bár az erdélyi építészeti hagyományok stílusjegyeit viseli magán, de lényegét a jellemzően almádi permi vöröskő szerkezete határozza meg. A balatonalmádi Szent Imre plébániát Rott Nándor veszprémi megyéspüspök alapította 1934-ben. Almádi korábban Vörösberényhez tartozott, temploma nem volt, csak egy Szent Margit tiszteletére emelt kápolna a szőlőhegyen. A trianoni békediktátum után igen sokan telepedtek le a településen, már kicsi volt a kápolna. Az új templom felépítését telekkel, pénzzel is sokat segítette Óvári Ferenc országgyűlési képviselő, felsőházi tag. Nyilván nem véletlen, hogy a templom alapkövét a trianoni döntés tizedik évfordulóján rakták le. A templom mellett áll az 1956-ban a budai várból áthelyezett Szent Jobb kápolna, melyben egy helyen vannak a magyarok szent királyi családjának, Szent Istvánnak, Szent Imrének és Boldog Gizellának az ereklyéi. A kápolna története igen kalandos. A budai várban volt az a kápolnafülke, amelyben 1901 és 1944 között a Szent Jobbot őrizték. A II. világháború végén, a főváros ostromakor a budai vártemplom elpusztult, de a kápolna megmaradt. A királyi palota romjai alatt rejtezett tizenkét évig. A Szent Jobb kápolna pontos mását az ötvenes évek közepén a Szent Imre templom mellett építették fel Almádiban az eredeti budai épületelemek töredékeiből. 2000-ben egy napra a Szent Jobb ereklye is falai között volt.

Balatonalmádi-Vörösberényben azonban nem csak katolikusok laknak. A református templom falaiban szépen, épségben megmaradt egy 11–12. századi templom igen sok alkotóeleme. A téglalap alaprajzú kőtemplom keresztboltozatos szentélye egy diadalívvel csatlakozott a templomhoz. A román kori épület alakját és méreteit kitűnően lehet követni a keleti és nyugati fal varrataiból. A középkori írott források arról tudósítanak, hogy 1567-ben a templom török kézre került. Egészen 1618-ig azon is maradt, ekkor szerezték meg az almádi reformátusok. Gyorsan fordult a kocka, 1525-ben a győri jezsuiták kapták meg, de csak az 1700-as években foglalták el a helyüket benne. A Rákóczi-szabadságharc alatt visszaszerezték a reformátusok, utána ismét jöttek a katolikusok, majd 1737-től mindmáig a reformátusoké.

Mára szerencsére már nincsenek felekezeti háborúk, így a kellő történelmi tudás birtokában békés szívvel gyönyörködhetünk Almádi templomaiban.