Kultúra

Új köntösben a megújult János vitéz

Ismét itt az Ezüstbojtár hanggal, képpel, videóval egy könyvben

Petőfi születésének 200-ik évfordulója alkalmából Jantyik Zsolt: Ezüstbojtár című verses elbeszélése második kiadásának bemutatóját tartották szerdán a Nemzeti Színházban, ahol korábban bemutatták a zenés színművet. Az eseményen a szerző mellett Németh Alajos Artisjus-elnök és Horányi László Jászai-díjas színművész is mesélt a mű eddigi sikereiről.

Új köntösben a megújult János vitéz
Jantyik Zsolt
Fotó: MH/Purger Tamás

A megjelenő könyv bővített kiadása immár digitális tartalommal is gazdagodott, amelyben beszélgetést nézhetünk Jankovics Marcellel az ő János vitéz rajzfilmjéről, valamint részleteket láthatunk az Ezüstbojtárból készült színdarab Nemzeti Színházban tartott bemutatójáról.

Jantyik Zsolt, a könyv szerzője örömmel beszélt a hamarosan megjelenő olasz és lengyel kiadásról is, amelyeket azért is tart fontosnak, mert mindkét országban 1989-ben törölték a tankönyvekből Petőfi Sándor János vitézét, és szeretne hozzájárulni, hogy a klasszikus magyar költővel ezen országokban is többet találkozhassanak az olvasók.

A második kiadást a bicentenárium mellett az is indokolta, hogy a színházi előadás mellett Horányi László közreműködésével dupla hangoskönyv és dupla zenei CD készült, így adódott a lehetőség, hogy digitális tartalomként a kapcsolódó zenék, fotók, rajzok, a hangoskönyv és videórészletek, interjúk bekerüljenek. Mindez jól mutatja, hogy a könyv nem csupán a mának, de a jövő nemzedéknek is íródott, hiszen a QR-kódok segítségével az olvasás élménye többféle módon kiegészíthető.

A rendezvényen Horányi László felelevenített néhány kedves, kellemes történetet a színdarab előadásaiból, mint amikor egy zajos falunapon többszáz nézőt csendesített el egy darab, s valamennyien áhítattal hallgatják az Ezüstbojtár korokon átívelő históriáját.

Németh Lajos, a Bikini együttes vezetője, aki számos dalt alkotott már közösen Jantyik Zsolttal, arra világított rá, hogy kevesen lettek volna illetékesebbek a szerzőnél Petőfi klasszikusának az újragondolásakor, hiszen mindkettőjüket a haza- és az életszeretet vezérli.

Kapcsolódó írásaink