Kultúra

Schmidt Éva szerint a mitikus öcs története Magyarországon folytatódik

Hogyan juthatunk ki a zsákba varrtságból – erre keresi a választ a csütörtöki esten látható film és az élő előadás

A mitikus öcs mai története című film vetítésével folytatódik a Schmidt Éva emlék-idő című előadássorozat november 23-án este hattól az Istenhegyi út 29.-ben található konferenciateremben.

Ez alkalommal Halmy György, a film rendezője a Vezsakori hanti-manysi szent hely és az Arvisura összefüggéseiről fog beszélni a film előtt, kiemelve azokat a kapcsolódásokat, amelyek a zsákba varrt lét ma is megtapasztalható állapotával köthetők össze.

Schmidt Éva szerint a mitikus öcs története Magyarországon folytatódik
Schmidt Éva szerint az ősi hanti mítosz egy a második világháborúban az orosz hadsereggel Magyarországra került hanti katona történetével folytatódik
Fotó: Halmy György archívumából

Mint lapunknak a rendező elmondta, a zsákba varrtság, amelyet Schmidt Éva a vele készült filmekben megfogalmazott, egyfajta börtönszerű élet, kiszolgáltatottság, ami jellemző ránk, magyarokra, de a tőlünk keletebbre élő, velünk rokon kis népekre is.

A ló után kötött zsákban nagy a sötétség, elkeserítő a fájdalmas kiúttalanság érzése! Mindez belénk vésődött, történik velünk évszázadok óta, ma is, mint elődeink, zsákba vartan próbálunk élni és túlélni – fogalmazott a rendező.

Az Aranyfejedelem ő éneke című hanti mítoszban a fejedelem öccsét az országba a fejedelem által behívott oroszok nem ölik meg, hanem zsákba varrják, és ló farkára kötve hurcolják végig a feldúlt, vérző országon. Schmidt Éva a zsákba varrtság metaforájában a saját sorsát és szeretett népei sorsát látta meg.

Halmy György szerint a zsáklét azt jelenti, hogy a puszta fennmaradásunkért, szuverenitásunkért kell folyamatosan kiegyeznünk és állandó kiszolgáltatottságban élnünk. Ez pedig a mindennapjainkban, egyéni életünkben is nyomasztó érzésként, nyomásként, folytonos akadályoztatottságként jelentkezik – vallja a rendező.

Mint megállapította, a nagyon életszerű, aktualitását ma sem vesztő, több száz évvel ezelőtt keletkezett hanti énekben nehéz nem felfedezni a mában is érvényes elemeket.

Az Aranyfejedelem ő éneke című mítoszban szereplő öcsöt az országot feldúló ellenség zsákba varrja, és végighurcolja a kifosztott országon, végül bátyja szabadítja ki, majd ketten elbánnak az ellenséggel
Az Aranyfejedelem ő éneke című mítoszban szereplő öcsöt az országot feldúló ellenség zsákba varrja, és végighurcolja a kifosztott országon, végül bátyja szabadítja ki, majd ketten elbánnak az ellenséggel
Fotó: Halmy György archívumából

A második világháborúban Magyarországra érkező manysi katona küldetésének története, az Arvisura Aranyfejedelem ő énekének folytatása – ebben Schmidt Éva néprajzkutató, nyelvész biztos volt.

A november 23-i esten látható film a zsákba varrt helyzetünkből való kijutás, az ősi tudás hazánkba menekítése, a szakrális központ, és a sámántudás, medvetor hazánkba kerülésének, menekítésének eddig titkos szellemi hátteréről fogok beszélni! – foglalta össze az est programját Halmy György.

Közreműködik: Fürjes Katalin dob és Berényi Dávid színész.

Helyszín: Budapest, XII. kerület, Istenhegyi út 29.

A Széll Kálmán tértől a 21-es busszal a 4. megálló.

A szervezők kérik, hogy az érdeklődők előzetesen itt regisztráljanak.

Kapcsolódó írásaink