Varga-Bajusz Veronika: A kormány támogatja az iskolai fejlesztéseket és a pedagógusok munkáját

Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, azért dolgoznak, hogy a fiatalok „a lehető legjobb környezetben, modern körülmények között tanulva bontakoztathassák ki tehetségüket, és végül a választott hivatásukban teljesítsék ki önmagukat”.

A pedagógusképzést szolgáló projekt során 3,27 milliárd forintból komplex infrastruktúra-fejlesztést valósítottak meg a Szegedi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem hét gyakorlóiskolájában.

Varga-Bajusz Veronika azt mondta, a most lezárult, nagyszabású fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy a gyakorlaton lévő pedagógusjelöltek a legmodernebb eszközök használatával is tapasztalatot szerezzenek, emellett a fejlesztések növelik a diákok, tanárok és hallgatók komfortérzetét.

A helyettes államtitkár ismertetése szerint az intézmények támogatást kaptak épületek belső felújításához, ezen belül osztálytermek, tornatermek, közösségi terek, vizesblokkok, valamint a villamoshálózat korszerűsítéséhez. Hozzátette: új tantermeket és játszótereket is kialakítottak több iskolában, valamint új számítógépek, laptopok, digitális táblák is segítik a tanulást.

Felidézte, 2018 óta 4576 óvodai és iskolai fejlesztés indult el, illetve valósult meg, mintegy ezermilliárd forint értékben, 2022-ben további 231, iskolai épületfejlesztést támogató pályázat született. Emellett több ezer intézményben bővítették a sávszélességet, építettek ki wifi-hálózatot, továbbá több mint százezer digitális eszköz jutott el az iskolákhoz.

A 2020-21-es tanévtől pedig a 16. évfolyamig minden diák ingyenesen kapja a tankönyvet, ez az idén 13 milliárd forintnyi támogatást jelent – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Elmondta, a kormány fejlesztési támogatásának köszönhetően évről évre egyre komfortosabb iskolai környezetben végezhetik feladataikat a diákok, a pedagógusok és a pedagógushallgatók.

A pedagóguspálya vonzóvá válásával kapcsolatban közölte, a rugalmasabb felvételi rendszernek köszönhetően idén 33 százalékkal nőtt a felvettek száma, ezen belül 72 százalékkal a pedagógusképzésre felvetteké.

A megoldás kulcsa szerinte „a hivatás iránti elköteleződés kiszélesítése”, és a képzések rugalmasságának, valamint gyakorlati elemeinek erősítése, ennek keretében indították el a szakképzésben az óvodai nevelőképzést. Megemlítette azt is, hogy az adott tanári területhez kapcsolódó szakmai diplomával két vagy három félév alatt tanári képesítést lehet szerezni.

A rövid ciklusú képzések bevezetése beváltotta a reményeket, több mint 4440-en kezdték meg ennek a tanulmányaikat ősszel – mondta Varga-Bajusz Veronika.

A felsőoktatási intézmények 2024-től dönthetnek úgy, hogy a gyakorlati képzés koordinálása érdekében pedagógusképző központot hoznak létre, melyekben nagyobb szerepet kapnak a gyakorlóiskolák - folytatta a helyettes államtitkár. Kiemelte: a gyakorlóiskolák elsődleges feladata, hogy a hivatásukat szerető pedagógusok kerüljenek a pályára, akik a tanulókat értékközpontú életre nevelik.

Borhy László akadémikus, az ELTE rektora kijelentette, egyetemük fontos pillérei a köznevelési intézmények, büszkék a sikereikre. „Gyermekeink tanításába megéri fektetni, belőlük lesznek a jövő Karikó Katalinjai és Krausz Ferencei” – utalt a közelmúlt magyar Nobel-díjasaira. Hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy a diákok tanulmányaikat inspiráló, korszerű infrastruktúrában folytathassák.

Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese arról beszélt, a gyakorlóiskoláknak nagy szerepük van a pedagógusképzésben. Fontosnak nevezte a „nívós” környezetet abból a szempontból is, hogy az a pedagógushallgatók „pályán tartását” is támogatja. A fejlesztés eredményeként létrejövő korszerű környezet inspiráló azok számára, akik innovatív módszereket alkalmaznak a munkájuk során – magyarázta az oktatási rektorhelyettes.

Kovács Zsolt, az SZE általános és oktatási elnökhelyettese szintén kiemelte, hogy a digitális kompetenciafejlesztéshez is hozzájárulnak a modern eszközök, így a hallgatók új pedagógiai módszertani ismeretekkel tudják bővíteni a tudásukat.

Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja hangsúlyozta, a projekt megvalósításának egy éve „nagyon feszes időszak volt”, de sikerült időben lezárni. Méltatta, hogy viszonylag szabad kezet kaptak az intézmények vezetői, ezért „különböző hangsúllyal” történtek a fejlesztések, ami a leghatékonyabb megoldásokat eredményezte.