Kultúra
Páger Antal különös házasságai
Az első felesége megcsalta, a másodikat elhagyta, a harmadik a sírba is követte a színészóriást
A Makón 1899-ben született Páger Antal 1924-ben vette feleségül Gere Lola (született Gaizler Ilona) opera-énekesnőt, akitől 1931-ben elvált. Valószínűleg azért, mert sokat voltak távol egymástól, s feleségének viszonya volt Laurisin Lajos operaénekessel, akivel válásuk után már abban az évben, november 19-én házasságot kötött.
Páger sem élhette sokáig az elváltak „nyugodt” életét, mert beleszeretett kolléganőjébe, Komár Júliába, akit 1933. május 16-án vett feleségül. Három évvel később szerepeltek először együtt a Belvárosi Színházban, s erről így nyilatkozott a feleség: „Soha olyan biztonságban nem éreztem magam színpadon, mint most. A férjem jelenléte felszabadít, fesztelenné és bátorrá tesz – mintha csak otthon lennék a villában. Amellett rendkívül ambicionál: mindent beleadok, hogy ne maradjak le nagyon mögötte.”
A népszerű színészházaspárnak két gyermeke született, Judit 1940-ben, Júlia 1942-ben. Az időigényes gyereknevelés mellett Komár Júlia egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a szélsőjobboldali politikusokkal, ezért a Páger család 1945-ben mindenüket itt hagyva elmenekült az országból. Tizenegy év száműzetés után azonban Páger hazatérhetett, sőt visszakapta svábhegyi villájukat, balatoni nyaralójukat, s az ország egyik vezető színésze lett, 1965-ben megkapta a Kossuth-díjat.
Felesége és két lánya azonban Argentínában marad, Judit csak évek múlva követte apját, akit három unokával ajándékozott meg. Néhány éve egy riportműsorban azzal magyarázták Komár Júlia Argentínában maradását, hogy Imrédy Béla szélsőjobboldali politikusnak volt a szeretője – aki korábban Magyarország miniszterelnöke volt – ezért nem mert hazajönni.
Valóban ez volt az oka?
A 87 éves korában, 1986-ban elhunyt Páger gazdag hagyatékát unokái az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményének ajándékozták.
A hagyatékot feldolgozó Gajdó Tamás színháztörténész Marton Évának azt nyilatkozta: „A Bécsből Budapestre szóló Malév-repülőjegyet, amivel Páger megérkezett, nem az ő nevére állították ki. Feltehetőleg erre a névre kiállított papírokkal érkezett meg 1956 augusztus végén Magyarországra. A levelekből az is kiderül, Páger később is tartotta a kapcsolatot második feleségével, írt neki új szerelméről, s a válás körülményeit is tartalmazzák a levelek. Az, hogy Komár Júlia végül miért maradt kint, az nem derül ki a hagyatékból.”
És ahogyan a színdarabokban is szokás, a harmadik „felvonásban” jön a nagy fordulat, jobboldali, antiszemitizmussal megvádolt 58 éves Páger találkozása, a kommunista hatalomhoz hű 49 éves Szilágyi Beával.
Gajdó Tamás kutatása szerint: „A hatalmas anyag őrzi harmadik felesége, Szilágyi Bea színész életútját is. Bár ugyanabban az időszakban kezdték a szakmát, egymástól nagyon eltérő pályaképük volt. Amikor Páger első nagy sikereit aratja, filmjeire özönlik a közönség, Szilágyi Bea az OMIKE színpadán, néhány száz fős közönség előtt játszik, majd a zsidótörvények miatt kitanulja a kalapos-mesterséget. A vészkorszakot egyedül éli túl a családjából, de erről keveset tudunk, Szilágyi Bea nem nagyon beszélt róla. Amikor 1945 után Páger az argentínai emigrációban szervezi saját színházát, Szilágyi Bea a Magyar Színházművészeti Szövetség oszlopos tagja, a kulturális forradalom meghatározó alakja. Páger 1956-os hazatérte után, a Kádár-korszak elején összeházasodnak. Szilágyi Bea ekkor már nem játszott, de tanított a Színművészeti Főiskolán. Páger nagy korszaka e házasság idejére tehető. Szerelmi házasság volt, de nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hazatértével sokakat megosztó színésznek megbocsássanak, megtörténhessen a megbékülés.”
Élesebben írt Práger harmadik házasságáról 2016-ban Pethő Tibor a Magyar Nemzetben: „A forradalom leverése után nem sokkal a Gellért Szállóba új lakó érkezett: a válófélben lévő Szilágyi Bea. A korábban sztrájkkal fenyegető „pártapáca” a külvilág számára egészen váratlanul barátkozni kezdett Págerrel. Szinte bizonyosan nem önszántából: ha nem is ügynöki feladatokat látott el a színész mellett, de megfelelő „politikai orientálásában”, egyben ellenőrzésében jelentős részt vállalhatott. A barátkozás addig tartott, amíg a zsidó származású asszony bele nem szeretett Págerbe, aki idővel viszonozni kezdte az érzelmeit. Még nagyobb meglepetést keltett, hogy hamarosan összeházasodtak. Sokan csupán érdekkapcsolatot sejtettek a frigy mögött, ám a hozzájuk közel állók visszaemlékezéseiből tudjuk: valóban szoros viszony fűzte őket egymáshoz. Együtt költöztek be a helyreállított Tamás utcai villába, ahová tíz esztendő múlva egyébként a művész Judit nevű lánya is hazatért. Az események legnagyobb vesztese a faképnél hagyott, még mindig Buenos Airesben tartózkodó második feleség, Komár Júlia lett, akit életre szólóan megviselt, egészségét is összeroppantotta a változás.”
Valószínűleg Páger harmadik házassága jogilag nem volt érvényes mivel 1958-ban köttetett, de csak 1961-ben vált el Komártól, aki 1976-ban, 64 évesen Buenos Airesben hunyt el. Micsoda hasonlóság: az első feleség, Gere Lola második férjével szintén politikai okokból 1945-ben kénytelen elmenekülni. Ezzel operaénekesi pályafutása véget ért, ékszerbolti eladóként halt meg 1967-ben New Yorkban.
Szilágyi Bea egy évvel Práger halála után, 79 éves korában halt meg, azóta közös sírban nyugszanak a Farkasréti Temetőben.
