Kultúra

Ötszáz év után kiderült Mona Lisa igazi neve, Da Vinci eddig titkolhatta

Leonardo Da Vinci híres festménye még ma is lázban tartja az embereket

A Mona Lisa 1911 augusztus 21-én örökké megváltoztatta a művészettörténetet és a populáris kultúrát. Ezen a jeles napon történt ugyanis, hogy a párizsi Louvre-ból egy olasz szobafestő ellopta a Mona Lisa portréját. Vincenzio Peruggia hazafiassággal magyarázta a bűncselekményt, mondván, hogy Leonardo da Vinci alkotásának szülőhazájában van a helye – írja a Promotions.

Ötszáz év után kiderült Mona Lisa igazi neve, Da Vinci eddig titkolhatta
Leonardo da Vinci: Mona Lisa
Fotó: Wikipédia

A festmény végül 1913 december 12-én került elő, mikor a szobafestő egy firenzei képtárral kezdett tárgyalni az eladásról, az igazgató azonban feljelentette, és az olasz állam visszaszolgáltatta a festményt a franciáknak, A festményt még I. Ferenc francia király vásárolta meg 1516-ban, aki maga is foglalkoztatta da Vincit az utolsó éveiben, de a megbízást nem ő adta. Ám erről majd még kicsit később.

A műkincsrablás példátlan publicitást kapott az egész világon, számtalan ábrázolás, karikatúra jelent meg a sajtóban, készült belőle opera, a 30-as években pedig két film (A Mona Lisa ellopása és Arsène Lupin), valamint a Nat King Cole Mona Lisa című szerzeménye is a slágerlisták élére repítették az énekest az 50-es években.

Korábban Verne Gyula is írt róla regényt, a 21. században pedig Dan Brown összeesküvés-elméletes regénye, és az abból készült Tom Hank főszereplésével készült filmadaptáció, A Da Vinci-kód táplálja leginkább tovább a Mona Lisa kultuszát. Még Rúzsa Magdi is énekel róla, amit itt tudnak megnézni:

Objektum doboz

Leonardo da Vince festménye így vált több szempontból is a legek legjévé. Nincs még egy képzőművészeti alkotás, ami annyira foglalkoztatná az embereket, mint a sejtelmes mosolyú nő félalakos portréja:

A Mona Lisa a világ legtöbbet látogatott, legtöbbet írt, legtöbbet énekelt, és egyben a legtöbbet másolt, illetve parodizált műalkotása.

Pedig a művészettörténészek még azt sem tudják pontosan megállapítani, hogy mikor készült a festmény, ennek idejét igencsak tág időintervallumra 1503 és 1519 közé teszik. A közelmúltban azonban olyan feljegyzéseket találtak a Heidelbergi Egyetem könyvtárában, amik azt a korábbi feltételezést erősítették meg, miszerint Mona Leonardo Da Vinci csak egy gazdag firenzei selyemkereskedőtől, Francesco del Giocondótól kapta a megbízást, hogy fesse meg feleségét, az akkor 22 éves Lisa Gerardini-t.

Az Agostino Vespucci megtalált feljegyzései szerint 1503 környékén kapta meg Da Vinci a megbízást, és 1507-re készült vele el. Az mindenesetre biztos, hogy Da Vinci a későbbi években eszközölt még apróbb változtatásokat a festményen, és hogy a festménynek sosem adott nevet, feljegyzéseiben említést sem tett róla, mert nem igazán volt vele megelégedve. A de ebben a forrásban nagyon sokáig kételkedtek a történészek.

Mit lehet tudni az „igazi” Mona Lisáról?

Lisa Gerardiniről, vagy más átírásban Gherardiniről annyit lehet tudni, hogy 1479. június 15-én született Firenzében, egy kis bérházban, családja nagyon rossz körülmények között élt, és ő volt a legidősebb hat testvére közül. Lisa 16 évesen ment férjhez, aki tizennégy évvel volt idősebb nála. Öt közös gyerekük született, és a férfinak volt még egy kisfia az előző házasságából.

A később hivatalnoki állást is szerző Francesco jó barátságot ápolt da Vinci édesapjával, aki közjegyzőként dolgozott, és ő kérte meg fiát, hogy fesse meg a portrét. Leonardo da Vinci azonban elégedetlen volt az eredménnyel, így az sosem került a család birtokába. Férje halála után Lisa apácának állt, és 1542-ben halt meg 63 évesen.

A festménnyel kapcsolatos teóriák egyik visszatérő kérdése azonban, hogy valóban az itáliai nemesasszony látható-e a képen?

Sokak szerint a festmény rejtélyességét az is okozza, hogy bár a nő valóban modellt állhatott Leonardo da Vincinek, a művész a saját arcvonásait is belecsempészte a műbe, és ettől vált olyan megfoghatatlanul sejtelmessé a végeredmény. Ha még jobban érdekeli a Mona Lisa rejtélye, hallgasa meg Hermann Zsófi és Tóth Xénia művészeti podcastját a témában:

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink