Kultúra

Berecz András magyar, csuvas, török és tuva meséket mond

Automatából lehet megvenni a POKET-zsebkönyvek sorozatban megjelent meseválogatást

A Hagyományok Házában október 5-én 17 órától Berecz András mese- és énekmondó mutatja be Kaptárbontás című mesekönyvét, amelyben magyar, csuvas, török és tuva népmeséket olvashatunk a mesemondó saját magyarázataival ellátva. A kötet a POKET-sorozat második darabja, vagyis az automatából vásárolható zsebkönyvek sorába tartozik.

Berecz András magyar, csuvas, török és tuva meséket mond
Berecz András nyolc mesét fog előadni új mesekönyvéből a Hagyományok Házában
Fotó: MH/Purger Tamás

A POKET-projekt Berecz András és a Hagyományok Háza segítségével újabb kalandra indul a klasszikus és kortárs irodalom területén kívülre. A Zeng a lélek című népdalválogatás után most a szövegfolklór, a népmesék világába hívja meg a kedves olvasókat a sorozat.

Az egyre több városban automatákból megvehető, harmincöt mesét zsebkönyv különlegessége, hogy a Kaptárbontás című kötethez, amelynek alcíme: Berecz András kedves magyar, csuvas, török és tuva meséi, maga a neves mesemondó írt rövid kedvcsináló „mesemagyarázókat”.

Berecz András életútjának egyes állomásaiból, változó, koncentrikus körökben kirajzolódó érdeklődési területeiről való meséket mutat be a kiadvány. A Kunságról származó mesemondóknak, valamint az erdélyi magyar, székely és moldvai népcsoportok egyes mesélőinek szövegeiből, nyelvezetéből nyert inspirációkat, és azokból formált magának új meséket a szerző.

A csuvas nyelv, költészet, kultúra foglalkoztatta egy időben Berecz Andrást, ezért jelen válogatásban is megjelennek ismerős-ismeretlen meséik, mondáik. Sok nép folklórjában megtalálható a bölcselkedő bolond, abszurditásig menő tréfákkal tanító mester, vagy Naszreddin Hodzsa alakja, és a köré szőtt anekdota- és mesefüzér.

Bekerült azonban a kötetbe tájnyelvi vagy földrajzi besorolástól függetlenül, egy-egy baráti-művészi felkérésre, ösztönzésre, alkalomra készült, és ezért különleges mese is, mint amilyen például a Kő Boldizsár játszóterére készült Zöld Péter.

A hazugságmesék, a tréfás vagy meghökkentő anekdoták mellett régóta keresi – és meséli – Berecz András a meséről, a mesemondás művészetéről, végső soron a művészetről magáról szóló magyar és nem magyar szövegeket, a folklórban e tárgyról található megnyilatkozásokat.

Kifejezetten ilyen a kötetet záró két – tuva és magyar (gyergyói) mese is. Ezek hol költői képekkel, hol egyértelmű célzásokkal, üzenetekkel szólnak a mesemondói szerepről, a saját kultúrájáért felelősséget érző művész feladatairól.

A kötetet POKET-projekt ötletgazdája és szerkesztője, Vecsei H. Miklós és Asztalos Emese ajánlója vezeti be, néhány mese mellett QR-kód vezet a hangzómelléklethez, a könyv végén található tájszójegyzék, forrásjegyzék és utószó pedig vélhetően megkönnyíti a nyelvjárásokhoz nem szokott olvasó dolgát.

A kötetet Szepessy Béla Príma-díjas grafikusművész, a Nyíregyházi Egyetem Vizuális Kultúra Intézetének igazgatója tizenöt linómetszete díszíti.

A könyvbemutatón közreműködik Kacsó Hanga Borbála népdalénekes.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Kapcsolódó írásaink

Ez a száz mese - etikai kódex

ĀA közelgő Nemzetközi Mesemondó Fesztiválról, Hazug Pistáról és Szamár Jóskáról beszélgettünk Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondóval