Kultúra

Péntektől látható a Nemzeti Galéria Barabás Miklós-kiállítása

Közleményük szerint a válogatás átfogja a teljes grafikai életművet

A 19. századi magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb alakjának életművét idézi meg Barabás Miklós – A rajz mestere címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Péntektől látható a Nemzeti Galéria Barabás Miklós-kiállítása
Magyar Nemzeti Galéria
Fotó: MH archív/Horváth Péter Gyula

125 éve halt meg Barabás Miklós, az évforduló alkalmából ezért az MNG 125 művet mutat be legújabb időszaki tárlatán: néhány ismert festmény mellett elsősorban olyan rajzokat és akvarelleket, amelyekkel korábban még nem találkozhatott a közönség – tájékoztatta az MTI-t pénteken a Nemzeti Galéria.

Közleményük szerint a válogatás átfogja a teljes grafikai életművet, így a korai munkák mellett láthatók Barabás itáliai képei (köztük a Velence alkonyatkor című remekmű), az 1840-es években a pályafutása csúcsára érő művész akvarelljei, a korabeli fürdőéletet bemutató grafikái, litografált arcképeinek sorozata, valamint néhány késői alkotás is.

Barabás Miklós (1810–1898) a 19. század első felében kialakuló nemzeti festészet egyik legfőbb képviselője. Munkássága szinte az egész századra kiterjedt, de elsősorban a reformkori Pesten bontakozott ki; festőként kortársairól készült több ezer portréjával vált ismertté, emellett zsánerképeivel is nagy sikereket aratott – emeli ki a közlemény.

Grafikusként, rajzolóként pályafutása jóval sokrétűbbnek mutatja Barabást: ifjúkori utazásainak nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő jelentőségű akvarelljeit követően szinte minden műfajban készített rajzokat és vízfestményeket. A sokszorosítás akkor újnak számító műfajában, a litográfiában is maradandót alkotott, az 1840–1850-es években kortársairól készített kőrajzai arcképcsarnokként elevenítik fel a reformkor politikai és kulturális közéletét.

A kiállítás tematikus és részben kronologikus egységeken keresztül kíséri végig Barabás életpályát a gyermek- és fiatalkori rajzi próbálkozásoktól kezdve az öregkori vízfestményekig.

A közlemény kiemeli Barabás 1834–1835 közötti itáliai tanulmányútját, melynek során az akvarellfestészet jeles képviselőjétől, William Leighton Leitch skót festőtől elsajátította azt a technikát, amelyet aztán egész művészi pályafutása során alkalmazni tudott.

Barabás könnyed, virtuóz tájképeket készített nemcsak itáliai, hanem magyar tájakról is, amelyek szintén megjelennek a kiállításban. A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményéből összevetésképpen a skót művész és más angol akvarellezők munkái láthatók.

Barabás Miklós a reformkorban a nemzeti festészet kibontakozásának első számú képviselője volt. A kiállítás nagy egységet szentel a festő portréművészetének. Változatos technikákkal örökítette meg a közélet legfontosabb szereplőit, irodalmárokat, művészeket, politikusokat, a közönség kedvenceinek számító színészeket, muzsikusokat. Ebben a szekcióban látható a Petőfiről készült kevés egykorú arckép egyike.

Mint a szervezők kiemelik, Barabás korabeli divatrajzai, sajtóillusztrációi, karikatúrái és csoportos életképei is műfajteremtőnek tekinthetők. A korszak nagy eseményeinek krónikása volt, a mindennapi élet történésein kívül olyan történelmi eseményekről is tudósított, mint a Lánchíd alapkőletétele, majd az építkezés maga vált pesti látképeinek főszereplőjévé.

Külön tematikus egység foglalkozik pesti vedutáival, amelyek mellett a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményéből Rudolf von Alt által ugyanabban az időszakban készített pesti látképek is láthatók.

A Barabás Miklós alkotásai mellett korabeli osztrák, német és angol művészek munkáit is felvonultató kiállítás 2024. január 14-ig látogatható a Nemzeti Galériában.

Mint a közlemény emlékeztet, a frissen nyílt Barabás-kiállítás áll az MNG idei utolsó Borszerda estjének középpontjában is. Szeptember 20-án Csorba László történész A művészpolgár születése című előadásában az érdeklődők megismerhetik a művész izgalmas életútját, a kiállítást pedig tárlatvezetéssel is megtekintheti a közönség. A rendezvényen a múzeum minden kiállítása látogatható, valamint tárlatvezetések, élő zene és borkóstoló is várja a közönséget a budai Várban.

Kapcsolódó írásaink