Kultúra
Csokonai-konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A sziporkázó humort, elmésséget, igényes szórakoztatást sem nélkülözik a debreceni költő művei
Az igényes kiállítású, tematikus számokkal jelentkező Irodalmi Magazin című folyóirat szerkesztői a korábbi években a mostanihoz hasonló konferenciát rendeztek Pilinszky Jánosról és életművéről, Mészöly Miklósról, Nemes Nagy Ágnesről, Hajnóczy Péterről, Petőfi Sándorról és a Magyar Napló néhány éve elhunyt legendás szerkesztőjéről, Oláh Jánosról.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel kezdődik, amelynek témája a Csokonai-kutatás története és jelenkori irányai. Balogh Piroska, Hansági Ágnes, Thimár Attila, Tóth Barna beszélgetését Molnár Krisztina moderálja. Majd Pálya, kultusz, kánon címmel kezdődik szekció, amelynek a levezetője Kondor Péter János, az Irodalmi Magazin főszerkesztője.
Csokonainál fontos szerepet játszik Debrecenhez fűződő kapcsolata. A konferencián három előadás is foglalkozik ezzel a témával. Debreczeni Attila Csokonai ars poeticái címmel tart előadást, Lakner Lajos Csokonai arcai címmel a költő debreceni recepciójáról beszél, Granasztói Olga pedig Árkádia Debrecenben – Az első irodalmi vita Csokonai sírkövének ürügyén címmel tart a humort sem nélkülöző előadást.
Majd Burján Ágnes azt vázolja fel, miképpen van jelen a költő alakja, költészete, színpadi művei a közoktatásban és a kultúraközvetítésben.
Délután újabb szekció kezdődik Pataky Adrienn irodalomtörténész vezetésével, amelynek a címe: Szerepek, műfajok, kontextusok. Csörsz Rumen István Csokonai és a közköltészet címmel tart előadást, Fülöp Dorottya Csokonai Lillájáról és az olasz irodalomhoz fűződő kapcsolatáról beszél, Laczházi Gyula Csokonait és az érzékenységet állítja előadása középpontjába, Maczák Ibolya pedig Csokonai színpadi műveit.
A program vitával és újabb előadásokkal folytatódik, Molnár Krisztina például A poéta természetéről tart előadást.
Az eseményt élőben közvetítik, valamint visszanézhető lesz a YouTube-on éppúgy, mint a korábbi konferenciák teljes videóanyaga:
Molnár Krisztina arra a kérdésre, hogy mi lehet a Csokonai személyében és költészetében rejlő varázslat, lapunknak elmondta: „Az életmű kivételesen sokszínű, sokhúrú. Csokonaiban minden érdekes: karrierépítése, szórakoztató költészete, melankóliája, sziporkázó elméssége, kapcsolódása az európai irodalomhoz, tudományos érdeklődése sok minden iránt az esztétikától a botanikáig. Ugyanakkor sok hiedelem és nyitott kérdés is él vele kapcsolatban, amelyek újragondolásához a Csokonai-kutatás elmúlt évtizedei jelentős támpontokat adnak.
A korszakot kutató irodalomtörténész szerint a konferencia egyik célja egyrészt az összkép: a Csokonai-kutatás kortárs eredményeinek bemutatása. Az előadók képviselik az életmű-megközelítések irányait a filológiától kezdve az életút- és kultuszkutatáson vagy a szerző műfaj- és stílusvilágát vizsgáló analíziseken át a Csokonai alkotási technikáit elemző értelmezésekig.
Másrészt az eszmecsere problémafókuszú: szeretne válaszokat találni arra a kérdésre, hogyan van ma jelen Csokonai az olvasói köztudatban, az iskolai oktatásban és a kultúraközvetítésben. Harmadrészt: mindenkori céljuknak megfelelően a konferencia szándéka a szerző népszerűsítése, kevésbé ismert műveinek bemutatása, általában a felvilágosodás kori irodalommal kapcsolatos tájékoztatás. Végül, mint minden lapszámelőkészítő műhelykonferenciával, ezzel is szeretnénk kapcsolatot építeni a különféle kutatóműhelyek szakértői, illetve a szakmai közösség és a legszélesebb olvasóközönség között.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a több éve tartó lelkes munka milyen eredményt, fogadtatást hozott.
Molnár Krisztina úgy fogalmazott, hogy tapasztalata szerint az Irodalmi Magazin nagy rangra tett szert mind a tudományos közösség, mind a társszakmák és a tanárok, mind az irodalomszerető emberek körében. A hiteles, színvonalas és közérthető tájékoztatást, amely egyaránt egy új tudománykommunikációs paradigma és társadalmi kultúrmisszió, megbecsüléssel fogadják olvasóik, rendezvényeik résztvevői, követői. Céljuk, hogy mind tartalmi-nyelvi, mind vizuális szempontból olyan kiadványokat készítsenek, amelyek időtálló módon összegzik az adott szerzővel vagy témával kapcsolatos ismereteket.
