Kultúra
Négy Kittenberger-levelet találtak a British Múzeum levéltárában
Az első világháború idején Ugandában elkobzott Kittenberger-gyűjtemény a New York-i Amerikai Természettudományi Gyűjtemény tulajdonába került
- Hogyan talált rá a négy Kittenberger-levélre a British Múzeumban? Miképp kerülhettek a levelek Londonba?
- Kutatótársam, Schwarzmayer Christian talált rá a négy levélre. Sok levéltárat, múzeumot kerestünk fel az elmúlt években Kittenberger írásos emlékei után kutatva. Nagy meglepetésünkre és örömünkre a British Múzeumban rá is akadtunk ezekre a levelekre, amelyeket olvasva hamar kiderült, hogyan kerülhettek oda. Utazása során kétszer is érinti azt az ornitológiai gyűjtés szempontjából eszményi helyszínt, hová második afrikai útja vezet. Ez a Vörös-tenger partvidéke, Eritrea kopár, de madarakban annál gazdagabb partja és szigetei.
Kittenbergert lenyűgözi ez a hatalmas változatosság, ez maga a gyűjtés Eldorádója. Első útjáról tehát azzal a tervvel tér vissza, hogy következő expedíciójának helyszíne Eritrea lesz. Kittenberger Madarász Gyula az Magyar Nemzeti Múzeum Ornitológiai osztályának vezetőjén keresztül állt kapcsolatban a Tring Múzeummal, amelynek akkori vezetője Ernst Hartert német ornitológus volt.
Kittenberger neki írta a német nyelvű leveleket, amelyben segítségét kéri második, Eritreába tervezett utazásához. Tehát a magyar tudós eredetileg nem Abesszíniába tervezte második útját, hanem Eritreába.
- Kittenberger Kálmán afrikai útjainak melyik időszakából származnak a levelek, és tudunk-e meg valami újat ezek révén arról, hogy kora tudósai közül kikkel és milyen kapcsolatban állt ?
- Két levél a második útja előtt, 1906 nyarán született, egy levél az út alatt 1907-ben, egy pedig jóval később, negyedik útját megelőzően, 1913-ban keletkezett. Az egyik levélből egyértelműen kiderül, hogy Kittenberger eritreai gyűjtőmunkájához Madarász Gyula biztatására segítséget kér. Madarász a Nemzeti Múzeum Madártani Osztályának vezetőjeként komoly nemzetközi befolyással bírt, így a fiatal Kittenbergert más nagynevű intézmények vezetőjénél beajánlhatta.
Hogy Kittenberger kikkel állt kapcsolatban, az az utolsó, 1913-as leveléből derül ki. E szerint negyedik, ugandai útjához Rothschild adja az ajánlólevelet. Lionel Walter Rothschild (1868–1937) hozza létre 1892-ben a Tring magánmúzeumot, amely azóta is a világ legnagyobb természettudományi magángyűjteményének számít. Óriási madárgyűjteményét még halála előtt eladta a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumnak, így Kittenberger gyűjtései is New Yorkba kerültek.
Rothschild egyébiránt tucatnyi gyűjtőt foglalkoztatott, hogy új példányokat gyűjtsenek kiállításra és kutatásra, valamint élő állatokat tanulmányozásra és tenyésztésre. Később Kittenberger is szerződést kötött vele. A Tring madárgyűjteményének főkurátora Ernst Hartert ornitológus volt, aki Hamburgban, Németországban született. Őt alkalmazza Rothschild 1892–1929 között. Tehát Kittenberger neki írta a német nyelvű leveleket, eritreai utazásához tőle kért szakmai segítséget.
- A dankálokról és földjükről nagyon szűkszavúan és nem épp hízelgően ír naplójában a tudós. Szavait Fekete István (1900–1970) Kittenberger-életrajzában is olvashatjuk. Valószínűleg mindenkit, akit foglalkoztat a tudós életműve, nagyon izgat az is, hogy a levelek révén megtudhatunk-e valami újat azokról az időkről, amikor Kittenberger a Danakil-területen tartózkodott.
- Erre vonatkozó információ csak az ott-tartózkodása alatt keletkezett harmadik levélből derülhetne ki, de Kittenberger nagyon szűkszavú ezzel kapcsolatban. Annyit megtudunk, hogy már két és fél hónapja tartózkodik Assabban, de még nem sikerült behatolnia a Danakil-föld belsejébe.
Madárvonulás Danakil-földön című tanulmányából tudjuk, hogy csupán 100 kilométerre sikerült bejutnia a szárazföld belsejébe, de az ott lévő erőszakos konfliktusok miatt sietve igyekezett vissza a partvidékre. A terület át nem kutatott nyugati részét szerette volna átvizsgálni. Bár úgy gondolta, megnyerheti a törzsek és vezetőik barátságát, valószínűleg egész más fogadtatásra talált.
A leírásokból és a gyűjtési adatokból következik, hogy Kittenberger soha nem jutott be a szárazföld belsejébe, tehát a Danakil-földre, hanem Abeszínia parti területein és a Vörös-tengeri szigetvilágban végzett gyűjtéseket.
- A levelek kapcsán is felmerül a kérdés, hogy a világ mely múzeumában lehet találkozni ma is Kittenberger gyűjtéseivel?
- Amit biztosan tudunk: a Tring madártani gyűjteményét Walter Rothschild 1937-ben eladta a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumnak, tehát itt bizonyíthatóan vannak Kittenberger-gyűjtések.
Érdekesség, hogy amikor 1914-ben Ugandában az angolok letartóztatják a magyar tudóst az első világháború kitörése idején, és gyűjtéseit is elkobozzák, madártani gyűjteménye, Brit Kelet-Afrika kormányzójának, Sir Frederick Jacksonnak a birtokába kerül, aki történetesen ornitológus volt. Jackson révén így Kittenberger elkobozott gyűjtése is a Tringbe, majd New Yorkba került. Mivel Kittenberger gyűjtésének példányait mint Jackson-gyűjtést leltározták be annak idején, ezért ma nagyrészt nem lehet pontosan tudni, mely példányokat gyűjtötte Kittenberger.
- Mi volt a négy levélben az ön számára a legérdekesebb új információ?
- Az lepett meg, amit történelmileg nagyon értékes információnak tartok, hogy eredetileg nem Abesszíniába, hanem Eritreába készült, és hogy az abesszin útról Ernst Hartert beszélte le. A magyar tudós kapcsolatairól is érdekes részletek derültek ki.
- Hol tart a Kittenberger Alapítvány ügye?
- Az alapítvány már létrejött és működik, most azon dolgozunk, hogy támogatókat, adományozókat találjunk.
- Mik az alapítvány feladatai?
- Célja Kittenberger Kálmán tárgyi és szellemi örökségének felkutatása, védelme és terjesztése a társadalom széles rétegei számára, a kittenbergeri szellemiségre jellemző tevékenységek támogatása, ide értve a hazai és külföldi – elsősorban afrikai – zoológiai és természetvédelmi projektek támogatását, előadások, konferenciák szervezését, illetve azok támogatását és szakkönyvek kiadását.
Esély nyílik olyan régi elképzeléseim megvalósítására is, mint a magángyűjtőknél ezerfelé szétszóródott Kittenberger-emléktárgyak felvásárlása, azok egy helyen történő bemutatása, állandó kiállítóhely kialakítása, Kittenberger Kálmán egykori otthona, a nagymarosi Sylvia-lak felújításának előmozdítása.
