Kultúra

„Imádtam, amit nyújtott a szerepében” – mondta Haumann Mátéról az Oppenheimer rendezője, Christopher Nolan

Mint kiderült, mellőzték a filmben a számítógépes trükköket

A Fókusz stábja ott volt Londonban az év egyik legjobban várt film premierjén, az Oppenheimeren. A filmnek magyar kötődése is van, hiszen egy magyar színész, Haumann Máté alakítja Szilárd Leót, aki elsőként jött rá arra, hogy a nukleáris reakció, és ezzel együtt az atombomba létrehozható – írta az RTL.hu.

„Imádtam, amit nyújtott a szerepében” – mondta Haumann Mátéról az Oppenheimer rendezője, Christopher Nolan
Christopher Nolan
Fotó: AFP

A brit filmes géniusz nevéhez olyan kasszasikerek kötődnek, mint például az Eredet, a Csillagok között, vagy a Sötét lovag-trilógia.

A filmben magyar színész is szerepel a hollywoodi sztárok mellett.

Nolan nemcsak a film forgatókönyvét írta meg, hanem a produceri szerepet is ellátta, így okkal kérdeztük arról, hogyan sikerült beválogatni a színészek közé Haumann Mátét, aki Szilárd Leót alakítja. A magyar színésznek két jelenete is van, ezekben Cillian Murphyvel, Matt Damonnal és Rami Malekkel is együtt szerepel a filmvásznon.

Tetszett a szereplőválogatók ötlete, hogy egy magyar tudós szerepére egy magyar színészt válasszunk. Teller Edét ugyanis egy amerikai, Benny Safdie játssza, de úgy éreztem, hogy a másik fontos magyart, Szilárd Leót jó lenne, ha tényleg egy magyar színész alakítaná. Az igazság az, hogy Máténak nagyon jól sikerült a meghallgatása. Ki kellett érdemelnie a szerepet, mint egy jó színész és aztán másodszorra egy plusz volt, hogy ő magyar. Imádtam, amit nyújtott a szerepében

– lelkendezett Nolan, aki szerint Szilárd Leó egy nagyon érdekes karakter, így Haumann Máté sokat tett hozzá a filmhez az alakításával.

Az Oppenheimert teljes egészében úgynevezett IMAX-kamerákkal forgatták, hogy a nézőket minél jobban bevonhassák a történetbe, így nem mindennapi élményt élhetnek át.

Nekem olyan, mintha háromdimenziós filmet néznénk, csak a szemüveg nélkül

– magyarázta Nolan, aki szerint az IMAX-kameráknak köszönhetően olyan, mintha a vászon eltűnne, a néző pedig teljesen a történet részesévé válhat, mintha benne lenne a filmben a szereplőkkel együtt.

„Már évek óta ezzel a technikával forgatok, sok akciójelenetet IMAX-kamerákkal vettünk fel, vagy ha a távolságot akartam érzékeltetni, akkor is ezt használtuk. Az Oppenheimerben főleg akkor látni, amikor például Új-Mexikóban a végeláthatatlan sivatagot mutatjuk, vagy a viharokat, vagy amikor a Trinity-teszt zajlik, azaz amikor az első kísérleti atombombát felrobbantják.

Az operatőrömmel, Hoyte Van Hoytemával elkezdtük azon gondolkodni, hogy mi van, ha ezt a formátumot a szereplők arcára, szemére is használjuk, vagy az intim jelenetekre. Így megvalósul, hogy a néző Oppenheimer fejébe lát. És meg is valósítottuk az ötletet, így a nézői élmény teljessé válik és Oppenheimer útját igazán közelről lehet követni, sőt olyan, mintha a filmrajongók beleélhetik magukat a helyzetébe.”

Az Oppenheimer film rendezője azt is elárulta, hogy kerülték a számítógépes trükköket.

„A kvantumvilág energiáját kellett a filmvászonra vinnünk, ahogy azt Oppenheimer elképzeli fiatalkorában és aztán végigvonul az életén és átalakul az atombomba pusztítót erejévé a Trinity-teszt során. Meg akartuk mutatni a fenyegetettséget is. Így a csapatomat arra kértem, hogy analóg módszerekkel demonstráljuk mindezt.”

A történelem során mindössze kétszer vetettek be háborúban atombombát: a második világháborút lezáró műveletként az Egyesült Államok Hirosimára, majd három nappal később Nagaszakira dobta le az egyik legnagyobb erejű tömegpusztító fegyvert.

A második bombatámadás következtében nyolcvanezren azonnal meghaltak, a sugárfertőzés miatt a ’80-as évek közepéig további 120 ezren veszítették életüket.

Robert Oppenheimer elméleti fizikusként az ún. Manhattan-terv vezetőjeként dolgozott, ami az atombomba fejlesztése miatt jött létre Roosevelt elnök utasítására; főként a hitleri Németország nukleáris fegyverkezési ambícióitól való félelem miatt. A programban részt vett többek között Szilárd Leó és Teller Ede is.

Az első atombombát 1945. július 16-án robbantották fel egy új- mexikói kísérleti telepen. Ekkor már Harry S. Truman volt az Egyesült Államok elnöke, aki a háború mielőbbi befejezésére és az amerikai katonák életének megmentésére hivatkozva elrendelte a nukleáris fegyver bevetését, hiába ellenezték azt még a tervben részt vevő tudósok közül többen is. A Hirosimára dobott bomba a Little Boy, a Nagasakira dobott pedig a “Fat Man” kódnevet kapta.

Hatalmas villanás volt. Körülöttem az egész világ sárgává, majd narancssárgává vált. Iszonyú lökést éreztem és forróságot. És mindezt egyszerre, kérem próbálják meg elképzelni.

– mondta Matshusima Keijiro, aki 16 éves volt 1945-ben, a robbanás epicenturmától alig két km-re tartózkodott.

A legtöbbjük csúnyán összeégett, tetőtől talpig. Az egész testükről, az arcukról, nyakukról lógott a bőr. A ruhájuk rongyokban, voltak, akik teljesen meztelenül jöttek.

Oppenheimer a háború után megbánta, hogy részt vett az atombomba fejlesztésében, az amerikai kormányzat megvonta tőle a bizalmat: megbízhatatlannak minősítették, kommunistának bélyegezték. Később ugyan rehabilitálták, de mellőzöttként halt meg 63 évesen, 1967-ben.

A háromórás Oppenheimerben többek közt Robert Downey Jr., Kenneth Branagh, Josh Hartnett, Florence Pugh is szerepel. Hogy hogyan valósítja meg Nolan és alkotógárdája a világtörténelem egyik legfontosabb és egyben legfélelmetesebb pillanatát, kiderül a mozikban.

Kapcsolódó írásaink