Eger, líceum

Barkóczy Ferenc püspök kezdte építeni 1761-ben, itt akarta elhelyezni az általa megálmodott egri egyetemet. A városban ekkor már megjelentek a felsőoktatás kezdeményei. Korábban, 1705-ben volt teológiai oktatás, aztán néhány évtizeddel később jogi iskolát alapítottak, ezt a filozófiai képzés kezdete követte. Az egyetemalapító szándékait az ezekre építő Barkóczy püspök után Eszterházy Károly teljesítette be. Lényegében ekkor, 1765-ben kezdődött a ma is álló tekintélyes létesítmény felépítése. A tervek nagyratörők voltak. Csillagvizsgáló, ma is élő hatalmas könyvtár, óriási termek és még nyomda is volt bennük. Eszterházy püspök 1763-ban mutatta meg mindezeket Mária Teréziának Bécsben, ám az uralkodó, mivel másféle oktatáspolitikai céljai voltak, nem támogatta. Ennek ellenére Eszterházy Károly nem adta fel, az építkezés 1785-re fejeződött be az egri egyetem házának – Domus Universitatis, mint a püspök írta – felavatásával. Ekkorra egyre több területen folyt az oktatás, a már meglévő jogi, teológiai fakultások mellett három évig még orvosképzés is volt itt.

Sok érdekességet rejt az a húsz év, ami az építkezést magában foglalta. A Barkóczy-féle épület tervezője Josef Ignaz Gerl volt, akit a frissen hivatalba lépett Eszterházy püspök az eredetileg földszintes helyett egyemeletes létesítmény áttervezésére szólított fel. Aztán amikor még egy emeletet kértek rá, Josef Gerl megsértődött. Eszterházy Károly ezért Fellner Jakabra bízta a további építészeti munkálatokat. A barokk-copf építészet kiváló magyarországi mestere Morvaországból került hozzánk, Tatán telepedett le. Igen nagy szerepe volt városán kívül Pápa, Eger és Veszprém építészeti arculatának kialakításában. Megbízást kapott az egri püspöki uradalom néhány építkezésének megtervezésére, így került kapcsolatba, mint korábban láttuk, az egri líceummal.

„Soha semmi sem szerezhetett volna lelkemnek nagyobb örömöt ennél… mert hiszen, amikor ennek a líceumnak alapjait lefektettem, és nagy költségemmel be is fejeztettem, semmi másért nem tettem, mint szeretett hazámért és a közjóért, hogy itt a Múzsák otthonában a királynak hű és a hazának hasznos polgárokat formálni lehessen” – olvashatjuk Eszterházy Károly 1790-ben írt körlevelében. Nem túlzás azt állítani, hogy a hevesi vármegyeszékhely városkép-kialakításának meghatározó képviselőjét tisztelhetjük a püspökben. A vallási élet, az oktatás fejlődésében betöltött szerepe értékeléséhez elég két szám. Püspöksége idején százharminc új templom és kilencvenkilenc plébánia épült fel az egyházmegyéjében.

Nézzük, mit mutat meg a ma erre látogatónak a hatalmas épület. Nagy, négyzet alaprajzú udvarát keretezik a kétemeletes szárnyak. Ide nyúlik be a nyugati homlokzat lépcsőháza. Főhomlokzatán a barokk mellett a copf stílus díszítőelemei is felfedezhetők. Különleges helyiségei az első emeleten található nagy termek, amelyeknek mennyezete a felsőbb szint tetejéig ér. A díszterem mennyezeti freskója nagy érték, akárcsak a könyvtáré. A főbejárattal szembeni oldal közepén van az ötvennégy méter magasra épített egri csillagda tornya, amelyet 1776-ban nyitottak meg. Évszázadok kincseit rejti a főegyházmegyei könyvtár. A líceum nagytermei közül az egyik ad helyet a világszerte elismert gyűjteménynek. Ám nemcsak a százhatvanezer kiadvány és kézirat – köztük Mikes Kelemen törökországi levelei – jelenti értékét, hanem a berendezése is. A hét méter magasan körbefutó könyvállványok tervezője Fellner Jakab, aki, mint látjuk, kiváló belsőépítész is, kivitelezője Lotter Tamás asztalos. A tölgyfából összeállított szerkezet elemeinek rögzítéséhez semmilyen fémet nem használtak. A későbbi beszerzésektől elkülönítve gondozzák a könyvtár eredeti állományát, a tizenhatezer kötetes Eszterházy-gyűjteményt.

Az épület a 19–20. században sok mindent és sok mindenkit látott. Tanárok és tanítók tízezreit készítette fel hivatásuk gyakorlására, adott nekik tudást és diplomát. Diákjai közül elég talán csak Gárdonyi Gézát, az Egerhez oly sok szállal kötődő nagy írót megemlíteni. 2016-ban vált valóra Eszterházy Károly püspök álma. Ekkortól egyetem az egri főiskola. Öt évvel később lett az intézmény fenntartója az egri főegyházmegye, és kapta meg ma is élő nevét: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.