Kultúra
Énekelt versek és éjféli koncertek
Interjú az idei Misztrál Fesztiválról és a verséneklés mesterségéről Török Mátéval
- A minden évben szívesen látott vendégek mellett, mint például Ferenczi György és az 1-ső pesti rackák vagy Tolcsvay Béla, bőségesen találunk új neveket is a fellépők névsorában.
- A harmincöt éves székelyföldi Role együttes először lép fel a Misztrál Fesztiválon. Sepsiszentgyörgy mellől érkezik az udmurt zenét játszó Gajtan együttes, új formációval lép fel Petrás Mária. Velünk lesz a Bokros trió, amelyet Szerényi Béla, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója alapított. Jön a Hungarikum együttes, és újra lesz éjféli koncert a nagymarosi nagytemplomban: Kemény Márton János nagymarosi gitáros lép fel pénteken, aki a dzsesszt és a kortárs zenét ötvözi improvizatív kompozícióiban, illetve a régizenész-népzenész Kobza Vajk játszik udon szombaton.
- A Maszkura és a Tücsökraj formációból Maszkura nevét is láttam a névsorban.
- Maszkura a Gondolatok Házában, vagyis a Sigil Galéria és Kávézóban egy szál harmonikával ad elő megzenésített verseket. A Bence kalandjai formáció ugyanezen a helyszínen péntek este kortárs költők verseit énekli, szombaton pedig Győrffy Ákos költő és Révuti Norbert zenél.
- A fesztivált rendező Misztrál együttes, ahogy azt már megszoktuk, három koncertet ad, esténként egyet-egyet, és szombaton délelőtt még egyet a gyerekeknek. Mi a különbség az esti koncertprogramok között?
- A pénteki koncertünk csendesebb, a lelki ráhangolódás áll a középpontjában, a szombati programunk pedig pörgősebb. Mindkét nap játsszunk új dalokat is. Szombaton délelőtt a Cirkusz-Ka is fellép interaktív családi programjával, amit a Bajvívó Magyarok bemutatója követ. A gyerekeknek szóló és a templomban zajló koncertek ingyenesek.
- Bármennyire sikeres a fesztivál, amelynek saját állandó közönsége van, sőt vannak párok, akik itt találkoztak egymással, és már a gyerekeikkel együtt vesznek részt a programokon, de mégis önök sokszor hoztak áldozatot azért az elmúlt huszonkét év alatt, hogy újra és újra megszülessen a rendezvény. Most milyen a helyzet?
- Nem lett könnyebb az évek múlásával az anyagi oldal biztosítása, de a segítőink és mi mindannyian hiszünk abban, hogy ezt csinálnunk kell.
- Beszéljünk a fotókiállításról, amely egy idén megjelenő könyvhöz, illetve az ön MMA-s ( Magyar Művészeti Akadémia) ösztöndíjas vállalásához kapcsolódik.
- Verséneklőkkel és énekmondókkal készítettem interjúkat, illetve portrékat róluk, huszonhárom beszélgetést tartalmaz a kötet. Amikor három éve elkezdtem a munkát, párhuzamosan egy felhívást is intéztem a magyarországi és a határainkon túli magyar verséneklőkhöz, énekmondókhoz, hogy töltsék ki a versenekmondo.hu-n található regisztrációs űrlapot.
- Mi volt a felhívás célja?
- Hogy felmérjem, kik énekelnek, énekeltek magyarul verseket az elmúlt évtizedekben, és a könyvben is szerepeltessem őket.
- Ma mindenki verseket énekel, mármint akik valamilyen módon a zenei szcénához kapcsolódnak. Elég egy Petőfi-év…
- Azért így ezt nem merném állítani, de az biztos, hogy ma sok zenei előadó, aki korábban nem tette, verset is próbál megénekelni. De a versenekmondo.hu-n regisztrált csaknem 80 előadó, verséneklőnek, énekmondónak, versmegzenésítőnek vallja magát. Örülök, hogy a magyarlakta vidékeken kívülről is regisztráltak.
- A várhatóan idén megjelenő könyvben az interjúk a verséneklés és énekmondás nagy öregjeivel készültek, Sebő Ferenccel, a Kaláka- és a Szélkiáltó együttes tagjaival, Dévai Nagy Kamillával, Lantos Szabó Istvánnal, L. Kecskés Andrással és másokkal, akik a hatvanas-hetvenes évektől kezdve zenésítettek meg és énekeltek verseket. Olyanok is akadnak köztük, Kátai Zoltán vagy Kobzos Kis Tamás, akik már nem élnek. Őket még időben meg tudta szólaltatni?
- Kátai Zoltánról a kertünkben készítettem a portrét 2014-ben, az interjút pedig 2020 júliusában, nála. Novemberben halt meg. 2020 után sajnos már nem volt lehetőség a Tamással folytatott beszélgetésre, ezért az utolsó nagyobb interjújában, az Énekmondó című dokumentumfilmben hallható (beszélgetőtárs: Sebő Ferenc, rendező: Szomjas György, operatőr: Dénes Zoltán) gondolatokat szerkesztettük meg Csörsz Rumen István irodalomtörténésszel, régizenésszel, Kobzos Kiss Tamás egykori tanítványával közösen, a dokumentumfilmből kivágott részletek felhasználásával együtt. A kötetben és a kiállításon is látható portréját 2015-ben, halála évében készítettem Lendván. A teljes kötet lektorálására is Istvánt kértem meg.
- Vannak olyan kérdések, amelyeket mind a huszonhárom megszólalónak feltett?
- Volt ilyen elképzelésem az elején, de a beszélgetések mindig újabb és újabb kérdéseket vetettek fel. Nagyon érdekelt, miért kezdtek verset énekelni vagy régebbi korok dallamait kutatni, és mi lehetett annak az oka, hogy a hatvanas évek végén elkezdődött ez a fajta verséneklés Magyarországon. Illetve az is felmerült kérdésként a legtöbb esetben, hogy tanítható-e a versmegzenésítés.
- És lehet tanítani?
- Mint minden művészeti alkotó tevékenységben, megtanítani nem lehet mindent, de több dologra érdemes felhívni a figyelmet. Az egyik ilyen a helyes prozódia. Fontos, hogy az elénekelt költemény érthető maradjon.
- Mi derült ki az ön számára még a válaszokból?
- Sok minden, de többek között például az, hogy a kor beat-rockzenészei nagy hatással voltak az akkori ifjúságra.
- A kiállításon a portrék alatt idézetek olvashatók a művészektől. Kátai Zoltántól például ez: „Mindenkinek magának kell megteremtenie a hitelességét.” Ez egy nagyon fontos mondat abban a közegben, ahol az alkotók, előadók saját magukból építkeznek, és erre ösztönzik a közönségüket is.
- Igen, éppen ezért ez az idézet lett az egész kötet mottója is.
