Kultúra
Az Árnyék kérdez
Monumentális történelmi film Caravaggioról
Caravaggio ( Riccardo Scamarcio) festészetének alapja a fény és árnyék kettőssége a képein, a film címe erre is utal, de a film egyik főszereplőjét (Louis Garell) is Árnyéknak hívják. Ő az, aki a pápa megbízásából apró részletekig kikérdezi, kivizsgálja, akár zsarolással, fenyegetéssel, kínzással is kiszedi Michelangelo Merisi da Caravaggio (1571-1610) környezetéből, mi az igazság abból, hogy Merisi kicsapongó életet élt Rómában, és hogy bibliai témájú egyházi megrendelésre készült képeinek modelljei valóban szajhák, csavargók és banditák voltak-e. (Nem véletlen tehát a tizennyolcas karika.)
Vajon a vitathatatlan tehetségű művész érdemes-e arra, hogy a pápa amnesztiát adjon neki négy évvel azután, hogy Caravaggio önvédelemből gyilkosságba keveredett Rómában, és Nápolyba majd Máltára menekült.
Caravaggio veszélyes a környezetére nézve, folyton a Sforzáknak vagy a Colonnáknak kell őt kimenteniük az életmódszerűen elkövetett törvényszegések következményei alól. De ezt még megbocsátanák neki a pápai udvarban is, arra viszont nincs bocsánat, hogy prostituáltak, csavargók, koldusok, banditák arcképe előtt kell misézni, imádkozni, térdepelni a templomba járóknak.
Mert Caravaggio a kitaszítottakban látja meg mindazt az emberi szenvedést, amiről a Biblia és benne Jézus beszél. A filmben egy koldus kérdésére a festő el is mondja, hogy ő a képein akarja megmenteni a szenvedőket.
Nem a Tridenti Zsinat tanításai szerint ábrázolja a bibliai alakokat, és nem is felszínes, giccsbe hajló képeken, hanem olyan eleven realizmussal, amely lenyűgözi és meg is rémíti a közönségét, és egy teljesen másfajta szemléletet, gondolkodásmódot, egy másik kollektív valóságot vetít előre, amely modern is, ősi is.
Caravaggio élettörténetét a filmben a nyomozás során felmerülő kérdések-válaszok mentén haladva ismerjük meg. Megszólal a nagyhatalmú Constanza Sforza Colonna, több püspök, maga a pápa, V. Pál, több korabeli festőművész. köztük Artemisia Gentileschi, az ismert legrégebbi festőnők egyike, Caravaggio városi ellenségei, koldusok, szajhák, barátok.
A XVI–XVII. századi Rómában járunk, hol a festőakadémián, hol Constanza Sforza Colonna palotájában, nyomor- és kéjtanyákon, sikátorokban, börtönökben, Caravaggio műtermében, ahol egy deszkára fektetett csavargó lesz Péter apostol. A festővel bent a házban él Pál apostol tarka lova, Szűz Máriát fura szerkezeten emelik a magasba, Mária Magdolna egy széken szendereg, és a vízbefúlt prostituált teteme halott Máriaként hever vörös drapériába csavarva egy asztalon.
Vég nélkül bámulnánk ezeket a pazarul fényképezett, különleges hangulatú snitteket, de az Árnyék folyton jön, nyomoz, kérdez. Őt az érdekli, hogyan ítéljen, és mi hogyan ítélünk, ha egy ilyen életet, életművet látunk, mint Caravaggióé.
De mintha az Árnyék is mást akarna, és a rendező is. Az Árnyék mindenki igazságára kíváncsi, még olyankor is, amikor a néző nem igazságot, hanem történetet és képeket akar, és minél közelebb kerülni, minél többet látni, érezni abból a varázslatos alakból, akit Riccardo Scamarcio alakít. Valamilyen háborítatlan ősi pogány életöröm, egy teljesen másik világ életérzése az, amit az olasz színész alakítása közvetít, vagy ami távoli az időben, de valahogy mindenki emlékszik rá, és magnetikus hatással van a nézőre.
A rendező, aki a filmben Cardinal Del Montét alakítja, fontosnak érzi, hogy Caravaggiónak, mint művésznek visszamenőleg valamiféle igazságot szolgáltasson ezzel a filmmel, bár a magyar néző hajlamos lehet arra gondolni, hogy Merisi szakrális művészként nem szorul rá erre, és egyébként is minden művész alkotásaival csak a saját helyét tudja elfoglalni.
A film ugyan egy új művészi látásmód kezdeteiről szól a XVI–XVII század idején, de a nézőben felmerül, hogy a film a mai korról is mond valamit, hiszen különben miért lenne olyan fontos, hogy ő is folyton ítélkezzen.
Úgy tűnik, egy nagy, több száz éves korszak van lezárulóban, és talán egészen más művésztípust fog kedvezményezni a jövő embere, mint az elmúlt századokban. Talán más lesz a művész és a hétköznapi ember kapcsolata is, és mást várnak, mást is tűrnek majd el a művésztől.
Caravaggio árnyéka (2023)
Olasz–francia életrajzi film
Rendezte: Michele Placido
Főbb szerepben: Louis Garrel, Riccardo Scamarcio, Isabel Huppert, Michele Placido
8/10
