Kultúra
A zsákba varrt életek és a mitikus kulcs
Új helyszínen folytatódik a Schmidt Éva emlékidő sorozat
Ezúttal Az utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán című sorozat A mitikus öcs története című részét lehet majd a filmvásznon megtekinteni. A vetítéshez kapcsolódó bevezető előadás témája az lesz, hogyan kapcsolódik az Aranyfejedelem ő éneke című mítosz Schmidt Éva életéhez, sorsához, más magyar kutatók, illetve a hantik, manysik, valamint a magyarság sorsához.
Tegyük hozzá, hogy ez a mítosz számos változatban él az obi ugorok körében. Magyar fordításban is megjelent több verziója. Halmy György filmjében a Munkácsi Bernát Vogul népköltészeti gyűjtemény I-IV. - ben szereplő változatból hangzanak el idézetek.
Halmy György filmrendező mindennek kapcsán fogalmazza meg előadásában azt is, miért tartja fontosnak, hogy Schmidt Éva (1948–2002) életével, sorsával foglalkozzon, méghozzá a tudós által a közösen készített filmekben megfogalmazott gondolatai mentén.
Arról is szólni kíván, hogy a keleten gyűjtött anyagok, amelyek a magyar ősvalláshoz kapcsolódnak, hogyan tudnak életre kelni, és mit jelent Schmidt Éva tudományos módszere: „Egy vagyok azok közül, akiket hazájukba érkezve kutatok. Próbálom szokásaikat, vallásukat, identitásukat átvenni, megérteni.”
Mint Halmy György lapunknak elmondta, Schmidt Éva néprajzkutató, aki a vetítéssorozat filmjeiben a hantik és manysik körében végzett terepmunkájáról, gyűjtéseiről és az ezekkel kapcsolatos érzéseiről, gondolatairól beszél, többször megfogalmazta, hogy úgy érzi, ő az a testvér, akit zsákba varrtak, és ló farkára kötve hurcolnak.
Ez egyfajta lekötözöttség, tehetetlenség metaforája, amelyet a kutató a zsákba varrt létnek nevez, és úgy gondolja, hogy a mítosz megfejtése segíthet megtalálni ebből a leblokkoltságból a kiutat az egyénnek és a közösségnek, a hantiknak, manysiknak és magyaroknak is.
A filmben elhangzó két élettörténet: Reguly Antalé (1819–1858) és Nyikoláj Tyerjoskiné (1913-1986) is tipikusan „zsákba varrt" élettörténet, mindehhez még felidéződik Diószegi Vilmos (1923–1972) kutatása is a Bálványfejedelem éneke című hanti mítosszal (fordította: Képes Géza) kapcsolatban, amely az Aranyfejedelem ő énekének egyik változata.
Közreműködik: Fürjes Kati dobon és Berényi Dávid színművész
A szervezők kérik, hogy a részvételi szándékukat az érdeklődők a Schmidt Éva emlékidő Facebook-oldalon jelezzék.
Az érdeklődők a Dunatáj YouTube-csatornáján megtekinthetik a Sámánmítosz című filmet.
